A meteorológiai szolgálat tanulmányában kifejtették: a nyár folyamán a középhőmérséklet jellemzően 20-22 Celsius-fok között alakult. Ennél hűvösebb, 15 fok alatti értékek a magasabban fekvő területeken fordultak elő, például a Mátrában és a Bükkben. Melegebb, 22-23 fokos középhőmérsékleteket általában az ország délebb részein és Budapesten rögzítettek. A három nyári hónap értékei alapján a legmelegebb, amikor az átlaghőmérséklet a 23 fokot is meghaladta, Szeged környékén volt.
Megérkezett a fagy
Az OMSZ munkatársa kedden arról számolt be: hajnalban mínusz 2,3 Celsius-fokot mértek a Nógrád megyei Zabaron.
Mindhárom nyári hónapban melegebb volt, mint általában. Összességében egy átlagos nyárhoz képest 2,5 fokkal volt melegebb az idén, és „több hőhullámot is átéltünk a nyár folyamán”. A legmagasabb, harmadfokú hőségriadó kritériumát – amikor a napi középhőmérséklet legalább három egymást követő napon eléri, vagy meghaladja a 27 fokot – a 20. század elején csak ritkán haladták meg a hőmérsékleti értékek, az elmúlt két évtizedben azonban ez rendszeressé vált – hangsúlyozták. Mostanáig Budapesten a legtöbbször, 13 alkalommal 1992-ben teljesültek a harmadfokú hőségriadó kritériumai. Tavaly 7, az idei nyáron viszont 24 ilyen napot tartottak számon – fejtette ki a meteorológiai szolgálat.
Több időjárási rekord
A 2012-es év több meteorológiai rekordot is hozott. Egyfelől számos napi hőmérsékleti rekord dőlt meg a nyáron. Ezek között négy alkalommal jegyeztek fel új napi maximum-hőmérsékleti rekordokat. Június 19-én Bugacon 35,5, július 2-án Túrkevén 38,4, augusztus 22-én Baján 39,1, augusztus 24-én Csávoly állomáson 40,4 Celsius-fokkal dőlt meg a korábban azon a napon rögzített rekord. Emellett a minimum- és az átlaghőmérsékletek sokéves napi maximuma 16 alkalommal dőlt meg a nyáron. A legalacsonyabb hőmérsékletet, 1,7 fokot augusztus 28-án Zabaron mérték.
Ezek mellett három alkalommal a napi szélrekord is megdőlt a nyáron. A meteorológiai szolgálat Kab-hegyi állomásán június 5-én mért óránkénti 121 kilométeres, illetve augusztus 7-én 115,6 kilométeres erősségű, július 29-én pedig a Püspökszilágyon mért 131,8 kilométeres erősségű széllökések jelentettek új rekordokat.
Összességében az idei nyár jóval szárazabb volt a megszokottnál, a sokéves átlagos csapadékmennyiségnek mindössze 68 százalékát jegyezték fel. Az 1901 óta mért adatok alapján pedig az idei augusztus az elmúlt 112 év legszárazabb augusztusa volt, ekkor országos átlagban a szokásos csapadékmennyiség 13 százaléka hullott csak le. A június is átlag alatti volt, a normálnál 21 százalékkal esett kevesebb eső, míg a július valamelyest átlag feletti (102 százalékos) csapadékösszeget hozott.
