Megosztva kapták az orvosi-élettani Nobel-díjat

A brit John B. Gurdon és a japán Jamanaka Sinja kapta megosztva az idei orvosi-élettani Nobel-díjat.

Valamennyien a megtermékenyített petesejtből fejlődünk ki. A fogamzást követő első napokban az embrió éretlen sejtekből áll, amelyek mindegyike képes még a felnőtt szervezet bármilyen sejttípusává fejlődni, ezek a sejtek az embrionális őssejtek. Az embrió továbbfejlődésekor ezek a sejtek specializálódnak, hogy a felnőtt testben különböző feladatok ellátására legyenek képesek. Így lesz belőlük idegsejt, izomsejt, bőrsejt vagy májsejt. Az éretlen sejtből érett sejtté válás folyamatát korábban véglegesnek, visszafordíthatatlannak gondolták – olvasható az indoklásban.

Gurdon és Jamanaka felfedezései megmutatták, hogy bizonyos körülmények között a specializálódott sejtekben megfordítható a „fejlődési óra”, bár kialakulásuk közben genomjuk változásokon esik át, ezek a változások visszafordíthatók.

Gurdon 1933-ban született Nagy-Britanniában, doktorátusát Oxfordban szerezte 1960-ban, utána az amerikai Caltech-en (Kaliforniai Műszaki Egyetem) kutatott, majd a Cambridge-i Egyetemre tért vissza. Jelenleg a cambridge-i Gurdon Intézetnél tevékenykedik.

Jamanaka Sinja 1962-ben született Oszakában, orvosi diplomáját a Kobei Egyetemen 1987-ben szerezte meg, doktorátusát pedig 1993-ban az Oszakai Egyetemen. Jelenleg a Kiotói Egyetem professzora.

2009-ben a két kutató együtt kapott Lasker-díjat az őssejtkutatás területén elért eredményeiért, Jamanaka 2011-ben elnyerte az amerikai Albany Orvosi Egyetem díját, majd idén ő kapta a rangos finn elismerést, a Millenniumi Technológiai Díjat is.

A legmagasabb orvostudományi elismeréssel összesen 8 millió svéd korona (263 millió forint) is jár.

Nobel-díj: megvannak a trükkök

Néhány perccel az előtt, hogy Stockholmban nyilvánosságra hozzák, ki kapja a tudományos és az irodalmi Nobel-díjakat, a döntőbizottság telefonon értesíti a nyerteseket. Ez a telefonhívás – amelyre tudósok és írók lélegzet-visszafojtva várnak – azonban nem is olyan egyszerű – árulta el Astrid Gräslund, a kémiai bizottság titkára.

A Nobel-díjat a svéd kémikus, feltaláló Alfred Nobel alapította. Nobel 1895. november 27-én kelt végrendeletében rendelkezett úgy, hogy vagyonának kamataiból évről évre részesedjenek a fizika, kémia, fiziológia és orvostudomány, továbbá az irodalom legjobbjai és az a személy, aki a békéért tett erőfeszítéseivel a díjat és a vele járó pénzjutalmat kiérdemli.

Nobel nem egy-egy tudományos pálya vagy életmű elismerésére szánta a díjat: végrendelete értelmében konkrét teljesítményért, eredményért adható az érem – amit a díj odaítélésének indoklásában mindig le is írnak. Nobel-díjat a jelölt csak életében kaphat, így a tudományos élet és az irodalom jelesei közül számos személy végül nem érhette meg, hogy rá kerüljön a sor, holott munkássága érdemessé tette volna az elismerésre. A Nobel-békedíj az egyetlen, amit nem természetes személy is megkaphat: nem is egy példa volt arra, hogy szervezetek kapták a békedíjat. A tudományok és az irodalom díjazottjai azonban csak magánszemélyek lehetnek.