Nobel-díjat ért a korszakváltás

A francia Serge Haroche és az amerikai David J. Wineland kapta megosztva az idei fizikai Nobel-díjat kvantumfizikai kutatásaikért – jelentették be kedden a Svéd Királyi Tudományos Akadémián Stockholmban.

Korábban azt hitték, hogy lehetetlen

A fény vagy az anyag különálló részecskéire a klasszikus fizika törvényei nem alkalmazhatók, helyüket ebben a léptékben átveszi a kvantumfizika. Az egyedi részecskéket azonban nem egyszerű elkülöníteni környezetüktől, és azonnal elveszítik titokzatos kvantumtulajdonságaikat, amint kapcsolatba lépnek a külvilággal. Ezért a kvantumfizika által megjósolt számos, látszólag bizarr tulajdonságot nem tudták közvetlenül megfigyelni, a kutatók csak gondolatkísérleteket tudtak folytatni velük kapcsolatban.

Haroche és Wineland kutatócsoportja olyan laboratóriumi módszereket fejlesztett ki, melyekkel sikerült mérniük és kontrollálniuk igen törékeny kvantumállapotokat, amelyekről korábban azt hitték, hogy lehetetlen közvetlen megfigyelésük.

Mindkét díjazott a fény és az anyag közti alapvető kölcsönhatásokat tanulmányozó kvantumoptika területén dolgozik, ez a terület az 1980-as évek óta figyelemreméltó fejlődésen ment át. Áttörést jelentő módszereik tették lehetővé, hogy ez a kutatási terület megtegye legelső lépéseit egy szupergyors, kvantumfizikán alapuló számítógép megépítése felé.

Serge Haroche francia állampolgár, 1944-ben született a marokkói Casablancában, a Collége de France professzora. David J. Wineland amerikai állampolgár, 1944-ben született Milwaukeeban, az amerikai Országos Szabványügyi és Technológiai Intézet (NIST) fizikusa. Az elismeréssel összesen 8 millió svéd korona (263 millió forint) is jár.

Domokos: Szerény és művelt ember

Domokos Péter fizikus, az MTA Wigner Fizikai Kutatóintézet Kvantumoptikai Osztályának tudományos tanácsadója úttörő jellegűnek nevezte az idei fizikai Nobel-díjasok, a francia Serge Haroche és az amerikai David J. Wineland munkásságát. „Az a közös a két tudós munkájában, hogy a kvantummechanika elméletét közvetlen módon ültették a gyakorlatba, nekik köszönhetően nem csak közvetett tapasztalatokat szerzünk a világról és az alapján következtetünk a kvantummechanikára. Ők olyan rendszereket hoztak létre, amelyek egyedi atomokat vagy egyedi fotonokat tartalmaznak és ezek a kvantummechanika törvényszerűségei szerint viselkednek. Ennek az egyik jelentősége, hogy magának a kvantummechanikának az alapvető állításait ők bizonyították közvetlen módon először. Tehát nemcsak valamilyen tapasztalatból közvetve következtetünk, hanem kísérleteik során ténylegesen, tervezett módon igazolták a kvantummechanika jóslatait” – hangsúlyozta Domokos Péter.

Serge Haroche kutatócsoportjának a kísérletei voltak az elsők, amelyek a fény kvantáltságát, azaz a fotonhipotézist igazolták. „Azt az elméletet, amelyért Albert Einstein 1921-ben Nobel-díjban részesült, csak 1994-ben igazolták minden kétséget kizáró módon a francia kutatók” – jegyezte meg a fizikus. Hozzátette: másrészt a két Nobel-díjas által kidolgozott technológiák utat nyitnak arra, hogy a kvantummechanikai objektumokból további eszközöket lehet majd építeni.

Domokos Péter, aki az MTA Lendület-programja keretében 2011-ben saját kutatócsoportot alapíthatott, kitért arra, hogy Serge Haroche témavezetője volt 1994–1998 között a párizsi École normale supérieure-ön. A Nobel-díjas fizikust nagyon szerény és nagyon művelt emberként jellemezte, akire ma is felnéz. Ma is tartják a kapcsolatot, hiszen a VII. európai kutatási és fejlesztési keretprogramban van egy olyan hálózat, amelyben Serge Haroche kutatócsoportja és Domokos Péter kutatócsoportja egyaránt benne van.

Orvosi-élettani Nobel-díj: szintén megosztva

A brit John B. Gurdon és a japán Jamanaka Sinja kapta megosztva az idei orvosi-élettani Nobel-díjat – jelentették be október 8-án, hétfőn. Az illetékes bizottság indoklása szerint a két tudós azzal a felfedezésével érdemelte ki a díjat, hogy az érett sejteket vissza lehet programozni pluripotens sejtekké, amelyekből a test valamennyi szövete kialakítható. Eredményeik forradalmasították a sejtek és szervezetek fejlődéséről szóló ismereteket.

A Nobel-díjat a svéd kémikus, feltaláló Alfred Nobel alapította. Nobel 1895. november 27-én kelt végrendeletében rendelkezett úgy, hogy vagyonának kamataiból évről évre részesedjenek a fizika, kémia, fiziológia és orvostudomány, továbbá az irodalom legjobbjai és az a személy, aki a békéért tett erőfeszítéseivel a díjat és a vele járó pénzjutalmat kiérdemli.

Nobel nem egy-egy tudományos pálya vagy életmű elismerésére szánta a díjat: végrendelete értelmében konkrét teljesítményért, eredményért adható az érem – amit a díj odaítélésének indoklásában mindig le is írnak. Nobel-díjat a jelölt csak életében kaphat, így a tudományos élet és az irodalom jelesei közül számos személy végül nem érhette meg, hogy rá kerüljön a sor, holott munkássága érdemessé tette volna az elismerésre. A Nobel-békedíj az egyetlen, amit nem természetes személy is megkaphat: nem is egy példa volt arra, hogy szervezetek kapták a békedíjat. A tudományok és az irodalom díjazottjai azonban csak magánszemélyek lehetnek.