Az akadémikus a részecskefizikai kutatás eszközeit ismertetve elmondta, hogy 1969-ben sikerült megismerni a proton szerkezetét, amelyet 1 milliárd elektronvolt energiával felgyorsított elektronnal „törtek fel”. „Ezen a szinten egész más minőséget jelent a látás” – magyarázta Trócsányi Zoltán, hiszen a részecskefizikában matematikai alapon nyugvó modellek segítségével írják le a részecskék tulajdonságait és kölcsönhatásait, majd kísérletes úton igazolják, vagy cáfolják meg a feltételezéseket.
A fény sebességét megközelítve kutatják a tudomány nagy kérdéseit
Beszélt a fizikus a CERN nagy gyorsítójáról: a 27 kilométeres alagútban kezdetben elektronokat és protonokat ütköztettek, majd itt épült fel a nagy hadronütköztető, ahol immár a csaknem a fény sebességére felgyorsított protonnyalábokat ütköztetnek különböző energiákon. A gyűrű négy pontján lévő detektorok vizsgálják az ütközések során keletkezett új részecskéket, a Higgs-bozont keresve, és óriási mennyiségű adathalmazt elemeznek. „Olyan ez, mint egy 50 méteres, homokkal megtöltött medencében keresnénk egy aprócska üveggolyót. Tudjuk, hogy mekkora és milyen, csak a megtalálásához egy »medencényi homokot« kell átszitálni” – magyarázta.
Így találtak egy különleges tulajdonságokkal rendelkező, a másodperc tört részéig létező részecskét, amely valószínűleg Higgs-bozon, csak nem tudni, hogy a keresett-e, vagy valami más. „Nagyon más, mint az eddig ismert részecskék. Protonütköztetésekből egy nagyon más világot teremtettünk” – összegezte Trócsányi Zoltán.
