Balog: A magyar tudomány újra a régi és megbecsült

A magyar tudomány visszanyerte rangját, súlyát, megbecsültségét, olyan értékeket tud felmutatni, amelyekért érdemes a tudományos pályát választani.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a magyar tudomány ünnepe (MTÜ) alkalmából megrendezett, Diákok az Akadémián című programon beszélt. Az MTÜ gazdag programkínálatát méltatva Balog Zoltán kiemelte a tudományos ismeretterjesztés jelentőségét, és hangoztatta: „a magyar tudomány ünnepével egyben a jövőt állítjuk a középpontba”.

Fontos szót érteni – éppen a tudomány érdekében

A miniszter kitért arra, hogy az igazi tudóst az jellemzi, hogy egyben tanár is, hiszen kötelessége közérthetően továbbadni tudását. Balog arról is beszélt, hogy a tudomány ügyét belföldön és külföldön egyaránt lehet szolgálni. Hangsúlyozta: fontos, hogy a tudomány képviselői és a politika, a kormány képviselői szót értsenek éppen a tudomány érdekében. A magyar kormány azért dolgozik, hogy érdemes legyen itthon művelni a tudományt.

A rendezvényen Az isten-részecske címmel Trócsányi Zoltán akadémikus, részecskefizikus, a Debreceni Egyetem professzora tartott előadást, amelyben az elemi részecskék különleges tulajdonságait mutatta be a középiskolásoknak. A diákok megismerhették a kutatás eszközeit, meggyőződhettek arról, hogy az apró lövedékeknek gondolt részecskék úgy is tudnak viselkedni, mint a fény, így képalkotásra is használhatók. A résztvevők megtudhatták azt is, hogy miként lehet a laboratóriumban a részecskéknek óriási energiát adni, valamint az így szerzett energiából új, a természetben eddig meg nem figyelt részecskéket előállítani.

Fél évszázadig folyt a „hajsza”

Trócsányi Zoltán beszélt a Higgs-bozonról, amely után fél évszázadig folyt a „hajsza”, míg 2012. július 4-én az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) főigazgatója a nagy hadronütköztető két detektorán folyó kísérletek alapján be nem jelentette, hogy valószínűleg megtalálták a többi részecske tömegéért felelős „isteni” vagy „isten-részecskét”, amelynek létezését Peter Higgs brit fizikus jósolta meg az 1960-as években. Ám mint az előadásból kiderült, az isteni elnevezés csupán tíz évvel ezelőtt honosodott meg Leon Lederman fizikus jóvoltából, aki Az isteni atom című művében használta először a kifejezést. Pontosabban az elátkozott részecske (Goddamn particle) kifejezést használta, a szerkesztőnek viszont nem tetszett az elnevezés, így lett az elátkozottból isteni részecske (God particle).

Az akadémikus a részecskefizikai kutatás eszközeit ismertetve elmondta, hogy 1969-ben sikerült megismerni a proton szerkezetét, amelyet 1 milliárd elektronvolt energiával felgyorsított elektronnal „törtek fel”. „Ezen a szinten egész más minőséget jelent a látás” – magyarázta Trócsányi Zoltán, hiszen a részecskefizikában matematikai alapon nyugvó modellek segítségével írják le a részecskék tulajdonságait és kölcsönhatásait, majd kísérletes úton igazolják, vagy cáfolják meg a feltételezéseket.

A fény sebességét megközelítve kutatják a tudomány nagy kérdéseit

Beszélt a fizikus a CERN nagy gyorsítójáról: a 27 kilométeres alagútban kezdetben elektronokat és protonokat ütköztettek, majd itt épült fel a nagy hadronütköztető, ahol immár a csaknem a fény sebességére felgyorsított protonnyalábokat ütköztetnek különböző energiákon. A gyűrű négy pontján lévő detektorok vizsgálják az ütközések során keletkezett új részecskéket, a Higgs-bozont keresve, és óriási mennyiségű adathalmazt elemeznek. „Olyan ez, mint egy 50 méteres, homokkal megtöltött medencében keresnénk egy aprócska üveggolyót. Tudjuk, hogy mekkora és milyen, csak a megtalálásához egy »medencényi homokot« kell átszitálni” – magyarázta.

Így találtak egy különleges tulajdonságokkal rendelkező, a másodperc tört részéig létező részecskét, amely valószínűleg Higgs-bozon, csak nem tudni, hogy a keresett-e, vagy valami más. „Nagyon más, mint az eddig ismert részecskék. Protonütköztetésekből egy nagyon más világot teremtettünk” – összegezte Trócsányi Zoltán.