Nélkülözhetetlenek az állami informatikai fejlesztések

Az állami informatikai fejlesztések előnyeiről, valamint a digitális írástudás szükségességéről hallhattak előadásokat a balatonfüredi Infotér konferencia résztvevői csütörtökön.

NT
2012. 11. 08. 16:50
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Hegmanné Nemes Sára, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium vagyonpolitikáért felelős államtitkára azokat a kormányzat által végrehajtott informatikai fejlesztéseket mutatta be, amelyek könnyebbé tették az állampolgárok életét.

Komoly siker a megalkotása

Komoly sikernek tartotta a Diákhitel2 konstrukció informatikai hátterének kialakítását, és ide sorolta a népszámlálás adatait feldolgozó szoftvert is, amely az Educatio Kht. munkáját könnyítette. Beszámolt arról is, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. is jelentős fejlesztésekkel képes megvalósítani az országleltár összeállításának feladatát.

Portugália bevezetett egy úgynevezett állampolgári kártyát, amely több igazolványt egységesített, például a személyi igazolványt, az adókártyát és a tb-kártyát, és a választópolgárok összeírásánál is segítséget nyújt. A kártya lehetőségeiről beszélt Nuno Correia, a portugál kormány államtitkársági kabinetfőnöke, aki hangsúlyozta: Portugália kész együttműködni Magyarországgal, hogy átadja tudását arról, hogyan könnyítheti az állampolgári ügyintézést az informatika. Mint mondta, a kártyán lévő chip tárolja az emberek adatait. A lakosság 70 százalékának már rendelkezik az eszközzel, amelynek használata a vállalkozások alapításának idejét is jelentősen lerövidíti.

Komoly kihívást jelentenek az állampolgári kioszkok

Új kihívásként említette az úgynevezett állampolgári kioszkok létrehozását azokon a helyeken, ahol a lakosság száma nem indokolja a magyar kormányablakokhoz hasonló állampolgári ügyintézőhelyek kialakítását. Az ATM-terminálokhoz hasonló berendezések által az emberek az állampolgári kártyájuk segítségével több ügyet intézhetnek, ez csökkenti a költségeket, és növeli a hatékonyságot is. Beszámolt arról is: havonta 3,8 millió látogatója van az online ügyintézést biztosító kormányzati oldalnak.    

Bendzsel Miklós, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke elmondta: a napokban véglegesítik az új szellemi tulajdon védelmének stratégiáját, a Jedlik-tervet, amelyet december elejétől bárki véleményezhet az intézmény honlapján.

Fontos odafigyelni a közigazgatásra

Soltész Attila, az Informatika a Társadalomért Egyesület elnöke azt hangsúlyozta, hogy az ország közigazgatásának versenyképessége gazdaságilag sem elhanyagolható, a vállalatok és az állam költségeit is csökkenti a jól strukturált közigazgatás, amelynek bonyolultsága a külföldi tőke beáramlását is befolyásolja.  

Azt mondta, a munkavállalóknak hamarosan a vállalkozások 90 százalékánál szükségük lesz informatikai ismeretekre, ezekkel azonban jelenleg a lakosság fele sem rendelkezik, vagyis digitálisan írástudatlan. Egyik legfontosabb beavatkozási területnek a 45 év felettiek informatikai képzését tartotta, amely szerinte a civil szervezetek segítsége nélkül nem hajtható végre.

Mintegy ötmilliárdos veszteség

Laufer Tamás, az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetségének elnöke mintegy 5 milliárd forintra becsülte azt a veszteséget, amelyet az online szerencsejátékokkal kapcsolatos, egymással ellentétes kormányzati döntések okoztak az informatikai kis- és közepes vállalkozásoknak.

Emlékeztetett arra, hogy a törvényhozás szűk egy éve internetes fejlesztésekre sarkallta a piac szereplőit, ám idén megtiltotta a működésüket. Az ilyen döntések is hozzájárulnak ahhoz, hogy a szakma egy része elhagyja az országot – közölte.    

Előtérbe került a kelet-közép-európai térség

A magyarországi cégek számára abban látott lehetőséget, hogy több infokommunikációs termék gyártását a világcégek már a Távol-Kelet helyett a kelet-közép-európai térségben képzelik el. Kalmár István, a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a felnőtt lakosság 32 százaléka még sosem használta az internetet, a munkaerőpiacra kikerülők ötödének pedig nincs konvertálható tudása. A felnőtt lakosság 25 százalékára tette a funkcionális analfabéták arányát.

Az Informatika a Társadalomért Egyesület az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetségével együttműködve rendezte meg harmadik alkalommal az Infotér konferenciát a kormányzati döntéshozók, az iparág, valamint civilek részvételével.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.