A Tyrannoneustes lythrodecticos, azaz a vérszomjas úszó zsarnok fosszíliáit – részleges csontvázát, az állkapocscsontot és a fogakat – még a XX. század elején az angliai Peterborough közelében tárták fel, majd a leletek a glasgow-i Hunterian Múzeum gyűjteményébe kerültek. Neil Clark, az intézmény paleontológiai gyűjteményének kurátora azonban elismerte, hogy nem sokat foglalkoztak a leletekkel, miután 1919-ben leltárba vették a fosszíliákat – olvasható a BBC News hírei között.
Nagytestű vadakra vadászott
Az állat éles, recés fogai, valamint hatalmasra tátott állkapcsa arra utal, hogy az őshüllő nagytestű vadakra vadászott. A kutatók szerint a Tyrannoneustes lythrodecticos a hiányzó láncszem lehet az apró áldozatokra vadászó tengeri krokodilok és az olyan vízi ragadozók között, amelyek a jelenkori gyilkos bálnákhoz – kardszárnyú delfinekhez – hasonlóan nagyobb testű zsákmányt hajszoltak.
160 millió évvel ezelőtt
Mint a paleontológusok rámutattak, a Tyrannoneustes lythrodecticos maradványainak felfedezése segít jobban megérteni, hogy miként zajlott a tengeri hüllők törzsfejlődése 165 millió évvel ezelőtt. „Nem csupán egy új faj felfedezése fontos, legalább ugyanilyen jelentősége van annak, ha megértjük, hogy milyen életformák léteztek 165 millió évvel ezelőtt a jura időszak meleg tengereiben azon a helyen, ahol ma a brit szigetek helyezkednek el” – hangsúlyozta Clark.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!