Az intézmény hétfői közleménye szerint a jövevények még tavaly decemberben látták meg a napvilágot, és valamennyien jól vannak anyjukkal együtt. Mivel a kispandák roppant lassan fejlődnek, életük első néhány hónapja kritikus: a nagyközönség nem is láthatja őket, csak majd három hónapos korukban.
A magaslati őserdőket kedveli a vöröspanda
Az állatkert képviselője elmondta, hogy 19 naposan a bocsok 225 grammot nyomtak, mostanra már 400 grammra felhíztak. A vörös panda – más néven: kis panda vagy vörös macskamedve (Ailurus fulgens) a fekete-fehér óriáspanda távoli rokona. Magányos teremtmény, főleg a nepáli, indiai, mianmari és közép-kínai erdőkben honos. A magaslati őserdőket kedveli, de területe kiterjedtebb, mint az óriáspandáé.
Testhossza 60 centiméter, marmagassága 35 centiméter. A test felső fele fényes sötét rozsdavörös, hátán aranysárga árnyalatú, mert a szőrszálak hegye sárga. A test alsó fele és a végtagok fényes feketék, a comb elülső és külső felén vízszintesen sötét gesztenyevörös sáv húzódik. Álla és pofaszakálla fehér, hátrafelé rozsdasárgába hajló, homloka és a fejtető rozsdasárga árnyalatú. Szeme alól a szájszögletig rozsdavörös csík húzódik, ez elválasztja a fehér arcorrt a pofától. Rókavörös farkát gyengén határolt világos gyűrűk övezik. A mellső végtagján hat ujja van.
Kedveli a bambuszt, de megeszi a gyümölcsöt, a makkot és a gyökereket is. Kevesebb mint tízezer vörös panda élhet világszerte, de az állomány egyre pusztul. Emiatt a Természetvédelmi Világszövetség (WWF) a súlyosan veszélyeztetett kategóriába sorolta. Szerepel a vadonélő állat- és növényfajok kereskedelmét szabályozó washingtoni egyezmény első függelékében is.
