Az evangéliumi leírások szerint az ószövetségi Húsvét szombatra esett, előző nap feszítették fel Jézust a jeruzsálemi városfaltól nem messze egy dombon. A zsidók a szombatot nyugalomban töltötték el. A feltámadás ideje a vasárnapi hajnal, a kereszténység korai időszakában pedig hosszú évszázadokra kialakult a Nagypéntek után a Nagyszombaton is folytatódó szigorú böjt, ami a jámbor hívek körében virrasztással telt a szentsírnál. Este pedig az előesti (vigíliai) szertartással vette és veszi máig kezdetét a Húsvét megünneplése. A kérdést egyébként a II. vatikáni zsinat liturgikus reformja rendezi: a szertartás szombat sötétedés után, de legkésőbb vasárnap hajnalban veheti kezdetét.
Még mindig az előkészület utolsó napjánál és még mindig a Szentírás szavainál maradva, illetve azokból kiindulva szárba szökkent egy nagy halom (vallásos) népszokás, hiába, ezen a napon aztán volt idő mindenre, éppúgy mint amikor nincsen regnáló pápánk, és folyik a tudálékos találgatás, vajon ki lesz a következő szentatya Egyes helyeken – mint a Katolikus Lexikon írja – végigmondták az olvasót (tehát a teljes megváltástörténetet). Még elterjedtebb volt az „új tűz” szertartása, Nagycsütörtökön ugyanis mindenhol mindenféle tüzet el kellett oltani, a húsvéti étkek viszont már az új tűzön készülhettek el. Ilyen tüzet sok helyütt úgy nyertek, hogy a temetői korhadt keresztekből rakott tűz parazsából, melyet a pap megszentelt, ki-ki hazavitt. Hogy a templomi húsvéti gyertyát is erről gyújtották meg, annak a jelképe, hogy az egyház is szenved, küzd, végül a feltámadás diadalmaskodik.
A vigíliai szertartás a templomon kívül kezdődik, itt történik a liturgián belüli tűzszentelés, innen indul majd a templomban útnak „Krisztus világossága”.
A nagyszombati időt a pap arra is kihasználta sokáig, hogy szenteltvízzel járt végig az alá tartozó településen. A Székelyföldön máig él a házszentelésnek ez a hagyománya, de Kászonfeltízben már a gyerekek hordták a szent vizet piros tojásért Nagyszombaton.
Az anglikánoknál a neve Easter Even vagy Low Saturday, a Húsvét egyes pillanatait radikális aktusokkal ünneplő Fülöp-szigeteken Fekete Szombatnak vagy a Dicsőség Szombatjának hívják, Csehországban pedig Fehér Szombat a neve.
Liturgikusan hát Nagyszombaton sincsen szentmise, a vigíliai szertartás már a Húsvétvasárnap hajnali feltámadás eseményéről szól, az áll a középpontban.
Arra egyébként nincsen előírás, hogy szombat éjjel legyen-e a feltámadási körmenet vagy csak a vasárnapi ünnepi szentmise keretében, még a „missziós értéke” sem teljesen egyértelmű, ugyanis jó időben szombat este igen sokan láthatják az utcán a tanúságtételt, egy hidegebb tavaszi esténél viszont többek részesülnek a feltámadás öröméből egy vasárnap reggeli körmenetet látva, abban részt véve. Az persze világos, hogy az idősebb híveket igen megpróbálja, ha éjszaka van a körmenet is, a hosszadalmas szertartás végén.
