Egy szombat, ami legálisan vasárnap

Egy teljes napra Krisztus és tanítása híján maradva különleges szokásokkal töltötték fel a Nagyszombatot. A zsinati liturgikus reform aztán elrendezett mindent.

2013. 03. 30. 6:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az evangéliumi leírások szerint az ószövetségi Húsvét szombatra esett, előző nap feszítették fel Jézust a jeruzsálemi városfaltól nem messze egy dombon. A zsidók a szombatot nyugalomban töltötték el. A feltámadás ideje a vasárnapi hajnal, a kereszténység korai időszakában pedig hosszú évszázadokra kialakult a Nagypéntek után a Nagyszombaton is folytatódó szigorú böjt, ami a jámbor hívek körében virrasztással telt a szentsírnál. Este pedig az előesti (vigíliai) szertartással vette és veszi máig kezdetét a Húsvét megünneplése. A kérdést egyébként a II. vatikáni zsinat liturgikus reformja rendezi: a szertartás szombat sötétedés után, de legkésőbb vasárnap hajnalban veheti kezdetét.

Még mindig az előkészület utolsó napjánál és még mindig a Szentírás szavainál maradva, illetve azokból kiindulva szárba szökkent egy nagy halom (vallásos) népszokás, hiába, ezen a napon aztán volt idő mindenre, éppúgy mint amikor nincsen regnáló pápánk, és folyik a tudálékos találgatás, vajon ki lesz a következő szentatya Egyes helyeken – mint a Katolikus Lexikon írja – végigmondták az olvasót (tehát a teljes megváltástörténetet). Még elterjedtebb volt az „új tűz” szertartása, Nagycsütörtökön ugyanis mindenhol mindenféle tüzet el kellett oltani, a húsvéti étkek viszont már az új tűzön készülhettek el. Ilyen tüzet sok helyütt úgy nyertek, hogy a temetői korhadt keresztekből rakott tűz parazsából, melyet a pap megszentelt, ki-ki hazavitt. Hogy a templomi húsvéti gyertyát is erről gyújtották meg, annak a jelképe, hogy az egyház is szenved, küzd, végül a feltámadás diadalmaskodik.

A vigíliai szertartás a templomon kívül kezdődik, itt történik a liturgián belüli tűzszentelés, innen indul majd a templomban útnak „Krisztus világossága”.

A nagyszombati időt a pap arra is kihasználta sokáig, hogy szenteltvízzel járt végig az alá tartozó településen. A Székelyföldön máig él a házszentelésnek ez a hagyománya, de Kászonfeltízben már a gyerekek hordták a szent vizet piros tojásért Nagyszombaton.

Az anglikánoknál a neve Easter Even vagy Low Saturday, a Húsvét egyes pillanatait radikális aktusokkal ünneplő Fülöp-szigeteken Fekete Szombatnak vagy a Dicsőség Szombatjának hívják, Csehországban pedig Fehér Szombat a neve.

Liturgikusan hát Nagyszombaton sincsen szentmise, a vigíliai szertartás már a Húsvétvasárnap hajnali feltámadás eseményéről szól, az áll a középpontban.

Arra egyébként nincsen előírás, hogy szombat éjjel legyen-e a feltámadási körmenet vagy csak a vasárnapi ünnepi szentmise keretében, még a „missziós értéke” sem teljesen egyértelmű, ugyanis jó időben szombat este igen sokan láthatják az utcán a tanúságtételt, egy hidegebb tavaszi esténél viszont többek részesülnek a feltámadás öröméből egy vasárnap reggeli körmenetet látva, abban részt véve. Az persze világos, hogy az idősebb híveket igen megpróbálja, ha éjszaka van a körmenet is, a hosszadalmas szertartás végén.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.