Óriási veszély fenyegeti az őshonos fajokat

A 2011-es szökőár százhetvenöt különféle faj képviselőit sodorta a Csendes-óceánba. A kutatók az őshonos fajokért aggódnak.

kn
2013. 03. 12. 16:32
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Százhetvenöt különféle faj képviselői – köztük barna algák, rózsaszín kagylók, rákszerű élőlények – érkeztek az Egyesült Államok nyugati partjaihoz a 2011. március 11-ei japán földrengés nyomán fellépett szökőárral, a Csendes-óceánban került roncsdarabokkal.

Ezek egy része invazív (szervezetbe erővel, művi úton behatoló) faj lehet, ami veszélyezteti a térség biodiverzitását (biológiai sokféleség). Az amerikai Országos Óceán- és Légkörkutató Hivatal (NOAA), az Oregoni Egyetem szakemberei eddig a fajok mintegy felét azonosították. Az egyetem Hatfieldi Tengertudományi Központjának egyik kutatója márciusban Japánba, Miszavába utazik, hogy azonosítsa: mely fajok vannak jelen a kelet-ázsiai szigetország térségében tavasszal, amikor a szökőár történt.

A fajok egy részét azon az úszódokkon találták a kutatók, amelyre Oregon állam partjainál bukkantak tavaly nyáron. A betonból és fémből készült húszméteres hajódokk a portlandi japán konzulátus megerősítése szerint a Japán északi részén fekvő Miszavából sodródott a nyugati amerikai partokhoz. A 15 hónapon át a csendes-óceánon hánykolódó dokk törzsén a szakemberek több tízezer mikroorganizmust találtak. Tavaly decemberben egy másik nagy hajódokk vetődött partra, ezúttal Washington államban számos, az Egyesült Államokban nem őshonos fajjal – olvasható a Nature.com tudományos hírportálon.

A japán kormány becslései szerint a több ezer áldozatot követelő természeti katasztrófa során mintegy 1,5 millió tonna hulladék került az óceánba, és azok egy része Alaszka, Washington, Oregon és Hawaii partjainál vetődött partra. A szökőár 3200-szor annyi hulladékkal borította el a Csendes-ócánt, mint amennyit a szigetország egyetlen évben a tengerbe bocsát.

A szökőár számos váratlan feladat elé állította a kutatókat. A biológusok megpróbálják feltárni, hogy milyen nem őshonos fajok érkezhettek az országba, az óceánkutatók a roncsok helyének adataiból próbálják modellezni a szél- és áramlási irányokat. A tengerbiológusok a halak migrációját kísérik figyelemmel a fukusimai atomerőmű-baleset nyomán kiszabadult radioizotópok – a cézium-134 és a cézium-137 – segítségével.

Invazív fajok érkezése nem új jelenség a csendes-óceáni kikötőkben. Az óceánjáró hajókon vagy azok ballasztvizében érkezhetnek ilyen élőlények. Ezek a hajók azonban nem szállítanak teljes közösségeket, és olyan gyorsan mozognak a kikötők között, hogy a jövevények nem tudnak megtelepedni.

A roncsokon találtak például három közismert invazív algafajt – közölte Gayle Hansen tengeri algakutató. A törmelékekről általa begyújtott 46 algafaj 75 százaléka a szaporodást tekintve aktív, és spórákat szór szét, ami lehetőséget biztosít nekik arra, hogy megvessék a lábukat a térségben, kiszorítva a Csendes-óceán északnyugati részén őshonos fajokat.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.