Agyagedényben főzött az ősember

A vadászatból és gyűjtögetésből élő emberek már 12-15 ezer éve cserépedényben készítették el ételeiket.

tt
2013. 04. 12. 6:28
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Kutatóknak első ízben sikerült elemezni a zsinórmintás agyagedényeiről elnevezett japán Dzsómon-kor elejéről származó cserépdarabokon talált, égett lerakódást. Kiderült, hogy a lerakódások nagyobb része halakból és más víziállatokból származó zsiradék – olvasható a Nature című brit tudományos folyóiratban megjelent tanulmányban.

A régészek sokáig úgy vélték, hogy a fazekasság a mezőgazdasággal és a letelepedéssel jelent meg. Hogyan tudták nomád vadászok, gyűjtögetők felismerni, hogy égetéssel vízálló kerámiává alakíthatják a képlékeny agyagot? Ezt a felfedezést hogyan tudták azután felhasználni kemény, vándorló életmódjuk során? – merült fel a kérdés.

Szénizotópos kormeghatározás segítségével kiderítették, hogy a kerámiát jóval a mezőgazdaság kialakulása előtt, tehát már a nomád-félnomád népek is ismerték. A délkelet-kínai Csianghszi egyik barlangjában talált cserepek 19-20 ezer évesek, azaz mintegy 10 ezer évvel korábbiak, mint a rizstermesztés megjelenése a tartományban. A szakértők ugyanakkor nem tudták, mire használták ezeket a cserépedényeket.

A 11 800–15 000 éves dzsómoni kerámiacserepekből kivont zsiradékok „tipikusan víziállatok zsírjainak származékai ( ) és meggyőző bizonyítékul szolgálnak arra, hogy édesvízből és/vagy tengerből származó ételt készítettek az edényekben” – hangsúlyozta Oliver Craig, a nagy-britanniai Yorki Egyetem régésze és csapata.

„A tengerparton és a folyók partján talált bőséges élelem vezethetett el a kerámiaedények előállításához. Talán az évszaknak köszönhető felesleg hasznosítása vagy ceremoniális étkezések is szerepet játszottak ebben, és ez hozzájárulhatott a mobilitás csökkenéséhez is” – írta Oliver Craig.

Az még tisztázásra vár, hogy a japán ősember egyszerű konyhai eszközként használta-e ezeket a cserépedényeket, vagy – mint ahogyan a ritka előfordulásukból következtetni lehet – inkább a „nagymama ezüstjének” szerepét játszották, amelyet csak nagy ünnepekkor vettek elő – jegyezték meg a kutatók.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.