Sok ember számára az jelenti a legnagyobb gondot, hogy öregkorára nem ura többé az értelmének. Az Alzheimer-kórban szenvedők száma drámaian növekszik: a szakértők szerint csak Németországban 300 ezer új esettel kell számolni évente. Hiába az intenzív kutatások: még mindig nem lehet gyógyítani ezt a lopakodó agyi betegséget. Vannak gyógyszerek, amelyekkel a kór némileg elodázható, éppen emiatt a szakértők arra intik a betegeket, hogy már az első tünetek jelentkezésekor forduljanak orvoshoz. Jó, jó, de milyen orvoshoz érdemes fordulni és mikor?
A lopakodó kór 50-60 éves kor környékén ütheti fel a fejét, vannak esetek, amikor még korábban. A betegség nagyon lassú lefolyású, van, hogy 25 évig is eltart. Az első tünetek a 60. életév betöltése előtt nem igazán szoktak jelentkezni. A legfrissebb adatok szerint a 65-69 év közöttiek 1,2 százalékát, míg a 70-74 év közöttiek 3,8 százalékát, addig a 90-es éveiket taposók 35 százalékát érinti. Kínában a százévesek 50 százaléka szenved az Alzheimer-kór okozta szellemi elbutulásban. A betegség kockázata nagyobb a nők körében, ez a tény a szebbik nem hosszabb várható élettartamával magyarázható.
Alvászavar is utalhat az Alzheimer kórra – számoltak be a St. Louis-i Washington Egyetem Orvosi Karának kutatói a JAMA Neurology márciusi számában közzétett tanulmányukban. A legújabb kutatás szerint az olyan embereknél, akik az Alzheimer-kór magas genetikai kockázatával rendelkeznek, a magas vérnyomás is elősegítheti a betegségre jellemző agyi plakk-képződést. 2040-re a tízmilliót is elérheti az Alzheimer-kórban szenvedők száma Európában. Jelenleg több mint hatmillió 65 év feletti ember szenved a gyógyíthatatlan betegségben.
Hogy érdemes-e már 40-50 éves korban is orvoshoz fordulni, ha attól tartunk, hogy megbetegedtünk? A szakértők szerint ekkor még nincs értelme, ugyanis ebben a korban még nem mutathatók ki a betegség közvetlen nyomai a szervezetben. Annak azonban, akinek a családjában sok Alzheimer-kórban szenvedő beteg van, így halmozottan veszélyeztetett genetikailag, érdemes orvosi segítséget kérnie, pláne akkor, ha érzi magán, hogy egyre feledékenyebb.
Az Alzheimer-kór nem az a klasszikus értelemben vett örökletes betegség, de minél közelibb hozzátartozónk beteg, annál valószínűbb, hogy mi magunk is küzdeni fogunk a kórral. Nagyon fontos, hogy minél hamarabb orvoshoz forduljunk, ugyanis ha már az agy 50-60 százaléka sérült, már nagyon nehéz a meglévő kezelési lehetőségekkel eredményeket elérni. A kutatók szerint a betegség kitörésének megakadályozása és a kór pozitív lefolyása szempontjából nagyon fontos, hogy a diagnózist minél hamarabb felállítsák.
Legelőször a háziorvoshoz érdemes fordulni, amennyiben ő nem veszi komolyan a panaszokat, mindenképpen ragaszkodni kell ahhoz, hogy szakorvoshoz (neurológiára vagy pszichiátriára) küldjön a háziorvos. A kór legnagyobb kockázata az életkor: minél idősebbek vagyunk, annál nagyobb a valószínűsége az Alzheimer okozta szellemi hanyatlásnak. További kockázati tényezők lehetnek a szív- és érrendszeri betegségek, a magas vagy rosszul beállított vérnyomás, cukorbetegség, jelentős túlsúly vagy éppen a dohányzás.
Az egyszerű feledékenységet és az Alzheimer okozta szellemi hanyatlást az különbözteti meg, hogy míg a normális feledékenység szituációhoz köthető (nem tudjuk, hogy bezártuk-e az ajtót), addig a nem normális feledékenység nem köthető szituációhoz, hanem állandósul és nem múlik el.
