Az Alzheimer-kór nem az a klasszikus értelemben vett örökletes betegség, de minél közelibb hozzátartozónk beteg, annál valószínűbb, hogy mi magunk is küzdeni fogunk a kórral. Nagyon fontos, hogy minél hamarabb orvoshoz forduljunk, ugyanis ha már az agy 50-60 százaléka sérült, már nagyon nehéz a meglévő kezelési lehetőségekkel eredményeket elérni. A kutatók szerint a betegség kitörésének megakadályozása és a kór pozitív lefolyása szempontjából nagyon fontos, hogy a diagnózist minél hamarabb felállítsák.
Legelőször a háziorvoshoz érdemes fordulni, amennyiben ő nem veszi komolyan a panaszokat, mindenképpen ragaszkodni kell ahhoz, hogy szakorvoshoz (neurológiára vagy pszichiátriára) küldjön a háziorvos. A kór legnagyobb kockázata az életkor: minél idősebbek vagyunk, annál nagyobb a valószínűsége az Alzheimer okozta szellemi hanyatlásnak. További kockázati tényezők lehetnek a szív- és érrendszeri betegségek, a magas vagy rosszul beállított vérnyomás, cukorbetegség, jelentős túlsúly vagy éppen a dohányzás.
Az egyszerű feledékenységet és az Alzheimer okozta szellemi hanyatlást az különbözteti meg, hogy míg a normális feledékenység szituációhoz köthető (nem tudjuk, hogy bezártuk-e az ajtót), addig a nem normális feledékenység nem köthető szituációhoz, hanem állandósul és nem múlik el.
