A nem hivatalosan – Tolkien A Gyűrűk ura című regényére való utalással – hobbitnak is nevezett apró emberek eredetéről és anatómiájáról heves vita folyik, amióta néhányuknak a megkövült maradványait 2003-ban felfedezték. Külön faj, vagy más emberszabásúak leszármazottai, s ha igen, kiké?
Japán kutatók szerint, akik rétegfelvételeket készítettek egyikük koponyájáról, a floresi ember feltehetően a helyi evolúció eredményeként jött létre. Az eltűnt Homo erectus (felegyenesedett ember) leszármazottja lehetett, és fokozatosan kisebbedett a nemzedékek során, hogy alkalmazkodjon a szűkös forrásokhoz.
A szigeti törpeség nevű jelenség jól ismert állatoknál. A valaha Madagaszkáron élt törpevízilovak agya 30 százalékkal kisebb volt, mint ahogyan a termetüknél fogva elvárható lett volna.
A barlangban talált maradványoknak köszönhetően kiderült, hogy a floresi ember vadászó életmódot folytatott, és törpeelefántokkal táplálkozott, amelyek feltehetően az övéhez hasonló fejlődésen mentek keresztül.
„Elképzelhető, hogy egy jávai Homo erectus vándorolt át egy magányos szigetre, ahol a szigeti törpeség következtében Homo floresiensisszé alakult át” – vélte Kaifu Juszuke, a tokiói Nemzeti Természeti és Tudományos Múzeum munkatársa, aki a brit tudományos akadémia Proceedings című folyóiratában jelentette meg a tanulmányát.
A „hobbitok” agya a japán tudósok modellezése szerint 426 köbcentiméter, a Homo erectusé 860, a mai emberé pedig 1300 köbcentiméter. A kis méret tehát az évezredes alkalmazkodás következménye lehetett.
A tudósok másik magyarázatot is kínálnak a túlzottan kis testméretre és a kisfejűségre: eszerint ezek a hobbitok a Homo erectusnál primitívebb emberszabásútól, a kisebb aggyal rendelkező Homo habilistől (ügyes embertől) származnak. Arra azonban nincsen bizonyíték, hogy ez az afrikai előember betette volna a lábát Ázsiába.
A floresi ember kisfejűsége (mikrokefália) idegbetegség, a kretinizmus következménye is lehetett, amelyet a jódszegény táplálkozás válthatott ki. Lehet, hogy törpék voltak, de a vadászathoz, a tűzgyújtáshoz nem voltak buták, ahogy ahhoz sem, hogy kőszerszámokat használjanak zsákmányuk feldarabolásához – érvelnek gyakran az utóbbi teória elvetői.
