Gutaütés: módszerek, amelyek visszaadják a reményt

32 ezer idegsejtet rombol le a gutaütés másodpercenként. A véralvadásgátló szereken túl két másik, újabb módszer is létezik a kezelésére.

kn
2013. 05. 22. 6:38
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A gutaütés olyan, mint egy villám: áthatol az agyon, ezáltal 32 ezer idegsejtet rombol le másodpercenként. Mintegy 270 ezer ember éli át évente Németországban. Még a babák is érintettek lehetnek már az anyaméhben is. A Német Agyvérzés Alapítvány három új módszert nevezett meg, amelyek visszaadhatják a reményt.

A gutaütés a legtöbb esetben nem más, mint egy agyi infarktus. A vérrög a kis artériában marad, eltömíti azt, az oxigén-utánpótlás megszűnik, ezáltal az érintett terület az agyban már nem működik. A legfontosabb és még mindig a legsikeresebb kezelési mód a vérrög gyógyszerekkel, véralvadást gátló szerekkel való feloldása. Ennek a kezelésnek a stroke megtörténte után legkésőbb négy és fél órával meg kell történnie.

A hazánkban egyik vezető halálokként számon tartott stroke ellen a magyar orvosok hősies harcot vívnak, de vajon elég információnk van a betegségről? Hogyan előzhetjük meg az agyi érkatasztrófát, és mit kell tenni akkor, ha az agyinfarktus vagy agyvérzés tüneteit észleljük? – a témáról bővebben itt olvashat.

 

Világszínvonalú módszerek, kiváló szakemberek – többek között ezekkel a szavakkal jellemezhető hazánkban a stroke kezelése. A súlyos kórállapot idehaza rengeteg embert érint, ugyanakkor, mint az a témában rendezett pécsi konferencián kiderült: hiába a remek szakmai háttér, számos probléma jelentkezik, amely akadályozza a megfelelő ellátást.

A véralvadásos szereken túl vannak újabb módszerek is, ilyen például az agyi katéterezés, ami különösen alkalmas nagy vérrögök esetén. Ennek a módszernek a lényege, hogy egy vékonyka, kis csövet, úgynevezett katétert tolnak a fő ütőéren keresztül egészen az agy elzárt területéig. Ennek segítségével megnyílik az elzárt terület, a háló pedig összekapcsolódik a vérröggel. A csövecske visszahúzásánál a vérrög a hálóban marad, onnan pedig a csövön keresztül távolítják el.

A módszernek vannak rizikói is: a vérrög széteshet, az ér szétdurranhat, vagy túl hosszú ideig tart a katéter felvezetése az elzárt területig. Éppen ezért a módszert még vizsgálják.

A betegek többségének a gutaütést követően véralvadást akadályozó gyógyszereket kell szedniük. Vannak hatóanyagok, amelyek nemrégen kerültek a piacra, ilyen például a Dabigatran, a Rivaroxaban és az Apixaban. Ezeknek hasonló a hatása a már ismert Warfarinéhoz, de vannak előnyei: megbízhatóbban szabályozza a véralvadást, az érintetteknek nem kell olyan gyakran orvoshoz járniuk. Ezenfelül a korábban igen gyakori mellékhatás, az agyvérzés az új hatóanyagnak köszönhetően ritkább.

Az Európai Unió tudósaiból álló csapat jelenleg azt kutatja, hogy az agy hűtése hogyan hat a gutaütéskor.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.