A projekt célja, hogy összegyűjtse és rendszerezze a gyógy- és fűszernövények, valamint egyéb felhasználható vadon termő növények gyűjtésével kapcsolatos hanyatló ismeretanyagot és rendszerezze az információkat. Emellett fontos küldetés a gyengülő kulturális hagyományok megőrzése, továbbá a megszerzett tudás minél több emberhez történő eljuttatása – olvasható a szervezők MTI-hez eljuttatott közleményében.
A projekten kilenc szakmai szervezet dolgozik 2011 óta; Csehország, Szlovénia és Lengyelország szakemberei mellett a WWF Magyarország és a Corvinus Egyetem Gyógy- és Aromanövények Tanszéke, a WWF veszélyeztetett növény- és állatfajok kereskedelmének ellenőrzését és szabályozását segítő TRAFFIC programja, Kunadacs város önkormányzata és a pécsi illetőségű Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont.
A szervezetek felmérik a természeti és társadalmi erőforrásokat, rendszerezik az etnobotanikai ismereteket, majd segítséget adnak a különböző régiókban a fenntartható alapanyaggyűjtés és -feldolgozás megvalósítására. A kezdeményezés mintát kínál a Közép-Európa elmaradott régióiban élő hátrányos helyzetű társadalmi csoportoknak, hogy elsajátítsák és alkalmazzák a fenntartható gyűjtési tevékenységet.
A kezdeményezés egyik legfontosabb elemeként elkészült a vadon termő növények fenntartható gyűjtésére és kereskedelemére fókuszáló FairWild szabvány, amely egy komplex tanúsítási rendszert is magában foglal. A szabvány célja, hogy a hagyományok tiszteletben tartása mellett biztosítsa a vadon élő növénypopulációk hosszú távú fennmaradását, folyamatos felhasználásukat élőhelyükön, valamint, hogy megfelelő munkakörülményeket biztosítson a gyűjtőknek és feldolgozóknak, és javítsa megélhetésüket.
A tanúsítványt ez év januárja óta már számos olyan, Magyarországon is fellelhető növényből készülő nyersanyag előállítása során alkalmazzák, mint a bodzavirág, a szederlevél, a mályvalevél és -gyökér, a csipkebogyó, a ragadós galaj, a gyermekláncfűlevél és -gyökér, a kislevelű hárs virága és a csalánlevél is.
