Szegeden látható a világ legokosabb madara

Rendkívül kíváncsi, mindent megvizsgál, szétszed az a hím hegyvidéki papagáj (Nestor notabilis), maori nyelven kea, amely néhány napja látható a Szegedi Vadasparkban.

kn
2013. 05. 28. 17:02
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Rendkívül kíváncsi, mindent megvizsgál, szétszed az a hím hegyvidéki papagáj (Nestor notabilis), maori nyelven kea, amely néhány napja látható a Szegedi Vadasparkban. A világ egyik legokosabbnak tartott madárfaja Magyarországon először a Szegedi Vadasparkban figyelhető meg – mondta el Veprik Róbert igazgató kedden az MTI-nek.

A madár a nemzetközi törzskönyvi program révén került a Tisza-parti városba Németországból, és tágas röpdéjében hamarosan egy Angliából érkezett párt is kap – tette hozzá az igazgató. A 40-50 centiméter testhosszú, egyméteres szárnyfesztávolságú, Új-Zéland déli szigetén őshonos, 800-900 gramm körüli testtömegű madár első pillantásra nem tűnik igazán különösnek.

 

Bár rendkívül erős csőre és a szárnyának alsó részén található, barnás testszínétől elütő, élénk narancssárgás tollak már felkelthetik a látogatók kíváncsiságát. A látszólagos érdektelenség azonban csak addig tart, míg a madár meg nem mozdul: a hím kea szívesen fürdőzik hátán fekve a röpdéjében kialakított medencében, hintázik a rácsokra felfüggesztett gumiabroncsok valamelyikén, a közelébe kerülő tárgyakat pedig kivétel nélkül megvizsgálja és apró darabokra szétszedi. Az Ikea névre keresztelt madár kedvence a lakat, amelyet akár gondozója kezéből is hajlandó kirángatni az egyébként szelíd természetű madár.

 

A rendkívüli kíváncsiság nem csak a szegedi hím sajátja, a hegyvidéki papagájok intelligenciájukról és kíváncsiságukról híresek. Új-Zélandon főhet a feje annak, aki meggondolatlanul „keás” területen parkol le az autójával, a madarak ugyanis nekilátnak szétszerelni. Természetesen a turistáknak ez a játékosság nagyszerű látványosság, a helyieket inkább bosszantják az általuk „hegyi bohócnak” nevezett madarak. A magatartáskutatók szerint nemcsak kíváncsiak, hanem jól oldják meg a különböző problémás feladatokat is.

A világ hatvan állatkertjében mindössze 210 keát nevelnek, és vadon is nagyon kevés példány található. 1970-ig ugyanis jutalmat fizettek a lelőtt keákért, úgy tartották ugyanis, komoly veszélyt jelentenek a juhállományra, pedig csak az elhullott birkákból ettek. Az irtó hadjárat a védett területen élő papagájokat sem kímélte, több mint 150 ezer példányt pusztítottak el 1986-ig, amikor teljes védelem alá kerültek.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.