A brit Macmillan Cancer Support jelentése kiemeli, hogy 1992-ben a rákban megbetegedők aránya 32 százalék volt, 2010-re ez a szám 44 százalékra emelkedett, a prognózis szerint 2020–2030 között várhatóan 47 százalék lesz. A kutatók attól tartanak, hogy ez a szám akár alábecsült is lehet, mivel az emberek egyre hosszabb ideig élnek. A kutatók az elemzések elkészítéséhez külön választották a rákos megbetegedéseket és halálozásokat az egyéb betegségektől.
A túlélési lehetőségeket a következő számok illusztrálják. 1992-ben a rákos betegek 20 százaléka gyógyult meg. 2010-re ez a szám 35 százalékra emelkedett, és 2020-ra azt prognosztizálják, hogy a rákbetegek 38 százaléka nem a ráktól, hanem más betegségtől hal majd meg. Az egyéb halálokok közül a leggyakoribbak a szívbetegségek, a légzőszervi betegségek és az agyérgörcs.
A kutatás szerint a gyógyulási esélyek növekedését a korai diagnózis, a fejlettebb kezelések, és sikeresebb beteggondozás eredményezte. Ugyanakkor egyértelmű párhuzam figyelhető meg a magasabb életkorú populáció és a magasabb számú rákos megbetegedés között.
És a gyógyulás sem mindig teljes. Jane Maher professzor, a Macmillan Cancer Support vezető orvosa szerint sok páciensnek maradnak egészségügyi és lelki nehézségei a kezelések befejezése után is. Az emberek fáradékonysággal, fájdalommal, nehézkes mozgással, vagy éppen mozdulatlansággal, illetve komoly gondokat jelentő mellékhatásokkal küzdenek.
„Minél rövidebb időn belül felül kell kerekednünk ezeken a problémákon, elsősorban a betegek, de az adófizetők érdekében is. El kell érnünk azt, hogy az emberek számára több megelőző szolgáltatást tudjunk biztosítani ahelyett, hogy várnánk, amíg kórházi ellátásra kényszerülnek.
Az orvostudomány versenyt fut a daganatos betegségekkel (is), számos biztató eredményt mutattak fel a kutatások, amelyeket az MNO is bemutatott:
Ciarán Devane, a Macmillan Cancer Support vezérigazgatója szerint a prognózis óriási terhet ró az egészségügyi rendszerre és a társadalomra. „Ötből két beteg nem hal meg a daganatos betesége következtében, és ők utógondozást is igényelnek majd.”
Az Egyesült Királyságban arra számítanak, hogy 2014 és 2015 folyamán további 5000 beteget gyógyítanak ki a rákból, és számukra is biztosítani kell majd a gondoskodást, hogy az igényeiknek megfelelő, jobb minőségű életet élhessenek majd.
Magyarországon a daganatos betegségek a haláloki statisztikában a második helyet foglalják el (23%) – olvasható a Magyar Tudományban, a Magyar Tudományos Akadémia folyóiratában, Tompa Anna cikkében. A hazai rákhalálozásból kiemelkedik a tüdőrák-halálozás, ami a világon mindkét nemben a legelső. Ennek oka igen összetett, a dohányzás mellett a környezet, munkahely és a fokozott stressz is közrejátszik a betegség halmozódásában. Magyarországon halnak meg legtöbben a dohányzás következtében, holott nem nálunk a legmagasabb az egy főre jutó cigarettafogyasztás. A szomszédos Ausztriában hasonló mértékű cigarettafogyasztás mellett a halálozás 2,5-szer kisebb, mint nálunk. Ennek magyarázata még nem teljesen világos, de valószínű, hogy a hazai alacsonyabb életszínvonal, a rosszabb higiénés körülmények és az életmód különbözősége magyarázhatja az eltérést.
2008-ban például hazánkban 70 527 új daganatos beteget regisztráltak, ebből 36 190 férfit és 34 337 nőt. A rákban meghaltak száma 32 776 volt, amiből 18 236 férfi és 14 540 nő szerepelt. Ebben az évben is jellemző, hogy a daganatos megbetegedések számában alig van különbség a nemek között, ugyanakkor a halálozás a férfiaknál gyakoribb. Magyarországon a daganatos halálozás az elmúlt negyven évben némi ingadozást követően fokozatosan emelkedett. 1945 és 2008 között a tüdőrák-előfordulás tízszeresére nőtt.
Magyarországon a rákhalálozás (kb. 33 ezer) különösen kedvezőtlenül alakult, és jelenleg az EU-tagállamok között az élen áll. Ez nem csupán a diagnosztikus és szűrési módszerek hatékonyságának vagy egyszerűen az életkor meghosszabbodásának tudható be, mert abszolút mértékben korspecifikusan is emelkedett a megbetegedések száma. A 35–64 év közötti korosztályban az utóbbi harminc évben a hazai daganatos halálozás nemzetközi összehasonlításban kiugróan magas. Bár ez nem minden daganatféleségre igaz. Nálunk is, mint az összes fejlett ipari országban csökkenés mutatható ki a gyomorrák és a méhnyakrák halálozása terén, ugyanakkor a tüdő-, szájüregi, emlőrák, prosztata- és vastagbélrák előfordulása megemelkedett.
Az összesített halálozási szám 2003-ig fokozatosan emelkedett, majd némi csökkenés tapasztalható, bár ez idő alatt a népesség száma is csökkent. A különböző daganatféleségek közül a tüdőrák és a szájüregi daganatok halálozása a népességfogyás ellenére is emelkedett mindkét nemben. A vastagbél-, végbél- és az emlőrák mortalitása stagnálni látszik. A szűrési programoknak köszönhetően az emlőrák-halálozás várhatóan tovább fog csökkenni.
