Hajmeresztő, hogy mit okozna a Tisza eltitkolt energiaterve: négyszeres rezsiköltséggel sújtaná a magyarokat

Több újdonság is napvilágra került a Tisza energetikai tervezetéből. Feltehetően az iráni háború előtti árakkal számoltak, ami a rezsi akár négyszeres drágulását és garantáltan ezer forint körüli üzemanyagárakat jelentene. Ha ehhez hozzáadjuk az árréscsökkentés kivezetését, a családok évi kiadásnövekedése jóval több, mint egymillió forint felett járna.

Fotó: Havran Zoltán

Közzétette a közösségi oldalán a Tisza energiapolitikai tervezetét Csercsa Balázs, a párt egyházügyi munkacsoportjának volt vezetője, ami röviden összefoglalva az orosz energia azonnali és végleges kivezetéséről, valamint a brüsszeli energiapolitikára való átállásról szól, és eddig nem látott újdonságokat is tartalmaz. A dokumentum valódiságára utal, hogy a Tisza Párt vezetése úgy véli, az üzleti szférából érkező szakemberek tapasztalata segíthetne az állami működés átalakításában, valamint az Európai Unióval való kapcsolatok rendezésében, írja a Politico, amelynek Tarr Zoltán nyilatkozott.

A tiszás dokumentumban kétszeres rezsiárakról írnak, ám ezt feltehetően az iráni háború kitörése előtti energiaárakból számolták - fontos tudni, a földgáz áremelkedése a villamos energia költségeiben is megjelenik
(Fotó: Nemeth Andras Peter)

Hortay Olivér, a Századvég energia- és klímapolitikai üzletágának vezetője részben erre a nyilatkozatra reagálva lapunk megkeresésére úgy fogalmazott, a mozaik darabkái eddig is ismertek voltak, azonban ennyire konkrét tervezet és lépések nem láttak napvilágot. Ismertette, a konkrét cselekvési terv két fő irányra épít, és hoz néhány újdonságot is. 

Egyik irány az orosz energia kivezetése, ezen az áron kívánnák rendezni Magyarország viszonyát az Európai Bizottsággal és Ukrajnával. A másik irány az állami szerepvállalás csökkentése, 

erről pedig első interjúinak egyikében Kapitány István is beszélt már, túlzottnak nevezve a beavatkozás mértékét – idézte fel Hortay Olivér. Kiemelte, maga a dokumentum is kétszeres áram- és gázárakkal számol, ám ez 

a becslés az iráni háború kitörése előtti energiaárakkal számolva készülhetett, a végleges számok pedig három és fél, négyszerese is lehetnének a mai rezsiköltségeknek.

A tiszás számítások is ezer forint közeli üzemanyagárakat jeleznek előre az orosz olaj teljes kivezetésével. Ennek kapcsán Hortay Olivér ismét felidézte a Századvég vonatkozó becslését, amiben az áll, ha az orosz olaj kiesik a magyar piacról, az 1026 forintos benzinárat és 1051 forintos dízelárakat jelentenek.

Az energiafüggetlenedési adót pedig egyenesen cinikus tételnek nevezte, kezdve a névadással. Ezt a terhet a lakossági megtakarításokra vetnék ki azért, hogy a százhalombattai finomítót átállítsák az orosz olajról, azaz arra tennék alkalmassá hogy ne két, hanem egy helyről érkező olajat legyen képes feldolgozni.

A piacosítással elszabadulnak az árak

Tóth Máté energetikai szakjogász blogjában arra hívta fel a figyelmet, az orosz energiahordozókról leválással és a rezsicsökkentés „piacosításával” elszabadulnak az árak, ugyanis nincs más, olcsóbb és szárazföldön hozható forrás. A tengeri szállítás az egyetlen alternatíva, ami pedig jóval drágább. 

Az olcsó orosz olaj meg gáz nélkül Magyarország elveszítené a regionális elosztó pozícióját is, vagyis megint jönne a kiszolgáltatottság időszaka, ahol a külföldi konszernek játéka vagyunk. 

Végül Magyarország elveszítené a cselekvőképességét is, a piacosítással újra az energetikai cégek diktálnának, pedig a kormánynak az a döntése, hogy az energiainfrastruktúra minél nagyobb hányada került hazai kézbe, tudatos döntés volt.

Molnár Dániel, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség vezető elemzője lapunk megkeresésére azt mondta, az orosz energiabehozatalt sokan súlyos függőségnek és emiatt kockázatnak tekintik, a leválást így a kockázat mérséklésével indokolják, ugyanakkor, ahogy a jelenlegi helyzet is mutatja, a Közel-Keleten ez pont az ellenkező eredményre vezet.

A teljes kivezetés helyett a diverzifikációnak van létjogosultsága, ennek érdekében a jelenlegi kormány is érdemi lépéseket hajtott végre ezen a területen (csővezetékes összeköttetés kialakítása, szerződéskötések), azonban a teljes leválás kontraproduktív, politikai lépés, mintsem gazdasági racionalitás.

Az egyik leghajmeresztőbb fogalom: a túlfogyasztás

A dokumentum tartalmaz egy hajmeresztő állítást is, nevezetesen a túlfogyasztást. Ezzel kapcsolatban Molnár Dániel azt mondta, az árak emelkedését az alacsonyabb jövedelműek szenvednék el, akik nem tudnak hatékonyságjavításra költeni – 20-25 éves járművekkel járnak, régi kazánnal fűtenek. A rezsicsökkentés fenntartása mellett ugyanakkor érdemi hatékonyságnövekedés ment végbe a magyar gazdaságban, amely látszódik az energiafelhasználási adatokban is, ebben pedig a különböző a háztartások számára meghirdetett energiahatékonysági támogatások, pl. hűtőgépcsere program segítettek.

Szalai Piroska miniszterelnöki főtanácsadó pedig néhány számadattal szemléltette, mivel járna a Tisza energetikai programjának végrehajtása.

• A rezsicsökkentés eltörlése azt jelentené, hogy a jelenlegi, évi nagyjából 250-350 ezer forintos rezsiköltség egy négytagú családnál akár megközelítené az 1 millió forintot is, ami legalább  600 ezer forintos többlet.
• A védett üzemanyagár nélkül átlagos autóhasználat mellett az üzemanyagok drágulása évi 600–900 ezer forinttal növelné a család kiadásait. (Átlagos használatnál az első autóra számolhatunk évi 18 ezer kilométer futással és 8 literes fogyasztással.)
• Az árréscsökkentés megszüntetése pedig azt eredményezné, hogy a boltok magasabb árréseket érvényesítenek, ami egy átlagos családnál évi 180–360 ezer forinttal drágább bevásárlást jelentene.

A főtanácsadó nagyságrendileg évi 1,8 millió forintos kiadásnövekedéssel számol úgy, hogy ezt a jövedelmek egyáltalán nem követik.