Hajmeresztő, hogy mit okozna a Tisza eltitkolt energiaterve: négyszeres rezsiköltséggel sújtaná a magyarokat

Több újdonság is napvilágra került a Tisza energetikai tervezetéből. Feltehetően az iráni háború előtti árakkal számoltak, ami a rezsi akár négyszeres drágulását és garantáltan ezer forint körüli üzemanyagárakat jelentene. Ha ehhez hozzáadjuk az árréscsökkentés kivezetését, a családok évi kiadásnövekedése jóval több, mint egymillió forint felett járna.

Fotó: Havran Zoltán

A piacosítással elszabadulnak az árak

Tóth Máté energetikai szakjogász blogjában arra hívta fel a figyelmet, az orosz energiahordozókról leválással és a rezsicsökkentés „piacosításával” elszabadulnak az árak, ugyanis nincs más, olcsóbb és szárazföldön hozható forrás. A tengeri szállítás az egyetlen alternatíva, ami pedig jóval drágább. 

Az olcsó orosz olaj meg gáz nélkül Magyarország elveszítené a regionális elosztó pozícióját is, vagyis megint jönne a kiszolgáltatottság időszaka, ahol a külföldi konszernek játéka vagyunk. 

Végül Magyarország elveszítené a cselekvőképességét is, a piacosítással újra az energetikai cégek diktálnának, pedig a kormánynak az a döntése, hogy az energiainfrastruktúra minél nagyobb hányada került hazai kézbe, tudatos döntés volt.

Molnár Dániel, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség vezető elemzője lapunk megkeresésére azt mondta, az orosz energiabehozatalt sokan súlyos függőségnek és emiatt kockázatnak tekintik, a leválást így a kockázat mérséklésével indokolják, ugyanakkor, ahogy a jelenlegi helyzet is mutatja, a Közel-Keleten ez pont az ellenkező eredményre vezet.

A teljes kivezetés helyett a diverzifikációnak van létjogosultsága, ennek érdekében a jelenlegi kormány is érdemi lépéseket hajtott végre ezen a területen (csővezetékes összeköttetés kialakítása, szerződéskötések), azonban a teljes leválás kontraproduktív, politikai lépés, mintsem gazdasági racionalitás.

Az egyik leghajmeresztőbb fogalom: a túlfogyasztás

A dokumentum tartalmaz egy hajmeresztő állítást is, nevezetesen a túlfogyasztást. Ezzel kapcsolatban Molnár Dániel azt mondta, az árak emelkedését az alacsonyabb jövedelműek szenvednék el, akik nem tudnak hatékonyságjavításra költeni – 20-25 éves járművekkel járnak, régi kazánnal fűtenek. A rezsicsökkentés fenntartása mellett ugyanakkor érdemi hatékonyságnövekedés ment végbe a magyar gazdaságban, amely látszódik az energiafelhasználási adatokban is, ebben pedig a különböző a háztartások számára meghirdetett energiahatékonysági támogatások, pl. hűtőgépcsere program segítettek.

Szalai Piroska miniszterelnöki főtanácsadó pedig néhány számadattal szemléltette, mivel járna a Tisza energetikai programjának végrehajtása.

• A rezsicsökkentés eltörlése azt jelentené, hogy a jelenlegi, évi nagyjából 250-350 ezer forintos rezsiköltség egy négytagú családnál akár megközelítené az 1 millió forintot is, ami legalább  600 ezer forintos többlet.
• A védett üzemanyagár nélkül átlagos autóhasználat mellett az üzemanyagok drágulása évi 600–900 ezer forinttal növelné a család kiadásait. (Átlagos használatnál az első autóra számolhatunk évi 18 ezer kilométer futással és 8 literes fogyasztással.)
• Az árréscsökkentés megszüntetése pedig azt eredményezné, hogy a boltok magasabb árréseket érvényesítenek, ami egy átlagos családnál évi 180–360 ezer forinttal drágább bevásárlást jelentene.

A főtanácsadó nagyságrendileg évi 1,8 millió forintos kiadásnövekedéssel számol úgy, hogy ezt a jövedelmek egyáltalán nem követik.