A felmérésben Argentína, Ausztrália, Belgium, Dél-Korea, az Egyesült Államok, Franciaország, Japán, Kanada, Lengyelország, Magyarország, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország, Spanyolország és Svédország vett részt.
A kutatóintézet szerdán az MTI-nek eljuttatott közleményében azt írta, hogy a magyarok 40 százaléka szerint 2008 óta nehezebbé vált a szolgáltatások elérése, javulásról 20 százalék számolt be. A diagnosztikai vizsgálatokhoz való hozzáférésben, a szakorvosi és a kórházi ellátás rendszerében inkább negatív változásokat éreztek, a háziorvosi hálózat eléréséről és a gyógyszerellátás működéséről vegyes benyomásaik voltak.
A Magyarországon 500, összesen pedig 12 ezer ember megkérdezésén alapuló vizsgálat főbb megállapításai között szerepelt, hogy a páciensként szerzett közvetlen tapasztalatok pozitív fejleménye a betegtájékoztatás 2008 óta történt javulása, a legnagyobb kritika pedig az ellátás gyorsaságát érte.
Az egészségügyi viszonyok alakulásában a leginkább pozitív változásokról a dél-koreaiak számoltak be, az európai országok közül a belgáknak és a németeknek javult a véleményük.
Az Ipsos közlése szerint a háziorvosi hálózat és a gyógyszerellátás változásairól nyilatkoztak leginkább kedvezően honfitársaink, de így is csak a 12–13. helyen állnak. Felemás értékelést adtak a gyógyszerellátás elmúlt öt esztendejéről is. Az orvosi diagnózist elősegítő vizsgálatokhoz való hozzáférést sokkal negatívabban ítélik meg, mint a korábbi állapotot, és kedvezőtlen összkép rajzolódik ki a kórházi ellátás elterjedtségéről is. A szakorvosi ellátás állapotáról változott meg leginkább az emberek véleménye, mégpedig negatívan: 45 százalék szerint rosszabb lett a helyzet, 16 százalék pozitív fejleményeket észlelt.
E három terület mérlegét más országokéval összehasonlítva a 14. helyen állunk, csupán a spanyolokat megelőzve. A magyar páciensek nagyjából 20 százaléka számolt be arról, hogy 2008-hoz képest jobb minőségű és magasabb színvonalú az egészségügyi ellátás, jobban odafigyelnek a betegekre. Negatív változásokat – alacsonyabb színvonalat, kisebb empátiát – közel 30 százaléknyian érzékeltek. A leginkább kedvezőtlen változásokat a magyarok a gyógyítási folyamat ütemében tapasztalták, olvasható a vizsgálat összegzésében.
Az Egyesült Államok a felmérésben a hatodik helyen végzett, majd Lengyelország, Németország, Kanada és Nagy-Britannia sorakozik az elégedettségi listán. John Wright, az Ipsos ügyvezető igazgatója hangsúlyozza, hogy a felmérés nem az adott ország betegellátási rendszerének a milyenségét vizsgálta, hiszen az országonként eltérő lehet, hanem a páciensek elégedettségét. Egy-egy országot negyedévente, netes kérdőív kitöltésével értékeltettek, írta a Reuters.
A közvélemény-kutatás rálátást nyújthat a döntéshozóknak, hogy hol és mit kell javítani az adott ország egészségügyi ellátása terén – említette Wright. Bár az eredmények tanulságos bepillantást engednek egy-egy ország egészségügyi ellátásának minőségébe, nem célja, hogy ezeket országos szinten vesse össze.
A sereghajtó spanyolok a diagnosztikai teszteket, a kórházak állapotát, a gyógyszerek és a szakemberek minőségét pontozták le. Franciaországban egyedül a diagnosztikai tesztek és az ügyintézés gyorsasága úszta meg erősebb kritika nélkül. A lengyelek a pontszámok alapján a kórházi és speciális ellátással, a svédek – akiknél az egyik leghosszabb a várható élettartam – a diagnosztikai vizsgálatokkal és a kórházi ellátás lepontozásával jutottak a lista legvégére, olvasható a Reuters internetes oldalán.
Szócska Miklós a veszprémi kórház eszközátadási ünnepségén azt mondta: dolgoznak azon, hogy jövőre folytatódhasson a béremelés az egészségügyben. Az egészségügyért felelős államtitkár elmondta: arra törekszenek a betegek érdekében, hogy kijavítsák az égbekiáltó értelmetlenségeket. A kormány június elején jelentette be: hárommilliárd forintot fordít mentálhigiénés egészségügyi fejlesztésekre.
Az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet megszűnése után több száz ember is kieshetett az ellátó rendszerből a Magyar Nemzet által megkérdezett pszichiáterek szerint, míg a hivatalos adatok alapján a skizofréniában szenvedők közül csaknem százan maradtak ellátatlanul. Három-négy évvel a Lipót megszűnése után a korábban ott dolgozó orvosok negyven százaléka már nem praktizált itthon: nyugdíjba mentek vagy külföldön vállaltak munkát. A lap úgy értesült, hogy a már korábban beharangozott új központ felállításának előkészítése az utolsó fázisba érkezett, így hamarosan megkezdheti működését.
Év végére alakíthatják ki az OPNI hasznosítási koncepcióját, amely kizárólag az egészségügyi intézményi övezetben képzelhető el – nyilatkozta a Világgazdaságnak Márton Péter, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója.
