„Szembeötlő, mennyire összefügg a terhességi dohányzás, sőt a dohányzás mennyisége a gyermekek későbbi fejlődésével. Ugyan korábbi vizsgálatok igazolták már a kapcsolatot, mi most kiszűrtünk olyan egyéb befolyásoló tényezőket is, mint az öröklődés vagy a nevelési módszerek” – közölte Gordon Harold, a Leicesteri Egyetemen végzett kutatás vezetője.
A dohányzó várandós nők többsége hiába tudja, hogy a cigarettával árt a magzatának, a komoly figyelmeztetések mégsem segítenek nekik a leszokásban - derült ki amerikai hatósági adatokból.
Kapcsolatot talált egy belga tanulmány a nyilvános zárt terekben elrendelt dohányzási tilalom és a koraszülések számának csökkenése között.
Harold és kutatócsoportja a Journal of American Medical Association Psychiatry című szaklapban megjelent tanulmányában például kimutatta, hogy a várandósan dohányzó anyák később nagyobb valószínűséggel tolerálják a gyerekek dühkitöréseit. Az elemzés a várandósság alatti dohányzásról szóló három – egy új-zélandi, egy brit és egy amerikai – kutatás adatait vizsgálta meg. Ezután a szülőket és a tanárokat kérdezték meg a gyerekek 4–10 éves kori viselkedési problémáiról, például arról, hogy gyakran verekednek-e, illetve küzdenek-e figyelemzavarral. A genetikai és nevelési tényezők kiszűrése végett összehasonlították az örökbefogadott és a vér szerinti anyjukkal élő gyerekek eredményeit is.
A viselkedési teszten egy 100 pontos átlaghoz viszonyították az eredményeket, a magasabb pontszám több problémát jelzett. Ahol vér szerinti anyjuk nevelte őket, a nem dohányzók gyerekei átlag 99 pontot értek el, a naponta legalább tíz szál cigarettát elszívók gyerekei pedig átlag 104-et. Harold úgy véli, a mindennapi életben feltűnőbb a különbség. Hasonló eredmény született, amikor az örökbe fogadott gyerekek vizsgálatánál figyelembe vették, hogy a vér szerinti anya dohányzott-e a várandóság idején.
Noha az új kutatás nem bizonyította, hogy a várandósan elszívott cigaretták okozták a magatartási zavarokat, Harold úgy véli, kiszűrték az egyéb lehetséges okokat. „Nem állítjuk, hogy a születés utáni évek nem számítanak, sokkal inkább, hogy mindkét időszak egyértelműen hatással van a gyerekre” – magyarázta a kutató.
Elmondta, hogy a dohányzás és a viselkedési zavarok összefüggésének lehetséges magyarázatai között szerepel a kisebb születési súly és az oxigénhiány miatt hátráltatott agyfejlődés. A tanulmányt kísérő cikkében Theodore Slotkin, a durhami Duke Orvosi Egyetem gyógyszer- és rákkutatója megjegyezte, hogy a várandósság alatti anyai cigarettázás mellett ugyanilyen fontos kérdés, hogy partnere vagy környezete mekkora füstszennyezésnek teszi ki a kismamát.
