Az egészségesség kulcsa a jókedv. Ahhoz, hogy valaki egészséges és fitt legyen, tennünk is kell valamit. Neurológusok biztosak abban, hogy a pozitív gondolkodás és pszichológia forradalmasíthatja az orvoslást. Először is szögezzük le a kézenfekvő, ám nem mindenkiben tudatosuló tényt: a jókedv mindenki számára megvalósítható. A jókedvünk negyven százaléka csak rajtunk múlik, legalábbis ezt sejtik a boldogságkutatók.
A boldogság képessége 50 százalékban a génjeink határozzák meg, vagyis a képesség örökölhető. Csupán 10 százalékban függ a külső körülményeinktől. A maradékot mindenki aktívan befolyásolhatja pozitív gondolatokkal és jókedvvel. „Ez pedig tanulható és gyakorolható” – mondta Tobias Esch. A 41 éves boldogságkutató a Coburgi Főiskolán tanít, valamint egy New York-i egyetem docense is.
Tehetünk-e azért, hogy boldogabban éljünk? – tette fel a kérdést Ruut Veenhoven professzor, a rotterdami Erasmus Egyetem kutatója. A válasz természetesen igen, de a boldogsághoz vezető út nem biztos, hogy ott kezdődik, ahol elsőre keresnénk:
Tobias Esch arról ír A kedv neurobiológiája című könyvében, hogy a gondolatok miként érnek el pozitív változásokat az agyban, így gyógyítva a testet. A gyógyítás és a pszichológia eddigi ismereteihez fűzve a kutatása eredményeit Esch arra a megállapításra jutott, hogy „A pozitív gondolatok vezetnek el a potenciális gyógyuláshoz”. Ez azért van így, mert a testi boldogsághírnök-anyagok mozgásba hozzák a pozitív folyamatokat. A hatás közvetlen – nemcsak a lelki, hanem a testi egészségre is: a test jóval kevesebb stresszhormont szabadít fel, így csökkentve a szívbetegségek kockázatát. „Az, hogy milyen a boldog ember élete, gondolatai milyenségén múlik: így hát ügyelj erre! Ne fogadj be sötét, negatív gondolatokat” – mondta Markus Aurelius római császár és filozófus.
Azt, hogy kinek mit jelent a boldogság, mindenkinek magának kell eldöntenie, erre az orvosok még nem találtak érvényes képletet. Lottónyeremény vagy egy gyermek születése? Vagy egy csuka, amit végre kifogtak? Teljesen mindegy, hogy mi okoz örömet, mindegyik képes mozgásba hozni a boldogságérzetet. Erre pedig különböző lehetőségek vannak. Talán jó segítség lehet a jóga vagy a stressz feldolgozását segítő tajcsi. Az említett sportok mellett a boldogságérzetet elősegítheti egy jó kis kreatív foglalkozás is, mint például egy festő- vagy fazekastanfolyam.
A boldogságérzet további fontos tényezője lehet a hála is. Hálásak lehetünk többek között egy ép családért, az egészségünkért, vagy egyszerűen csak egy szép napért. A hála segít és erőt tartalékol. Ha mindig csak arra gondolunk, mink nincs, az csak elégedetlenségünket növeli.
Tobias Esch neurológus annak járt utána, hogy mi a boldogság az orvostudomány és a pszichológia szempontjából. Hogyan bukkan fel a boldogságérzet és hogyan tűnik el? Függetlenül attól, hogy a magas vérnyomású betegeken a gyógyszerek vagy a boldogság gyakorlása, vagy a kettő kombinációja segít, mindig létre jön az orvossal való személyes találkozás. A betegnek először ki kell találnia, hogy mi az, ami bátorítja, vagy mi az, amiben hisz, ezt követően kapja meg a segítséget az orvostól. Sajnos az orvostudomány ezt az öngyógyító mechanizmust sokáig hanyagolta – mondta Escht.
Ez idáig a tudomány meglehetősen mostohán bánt a pozitív pszichológiával, tíz évvel ezelőtt egyfajta egzotikus ezoterikus dolognak tartották. Sok orvos még ma is szkeptikusan tekint rá. „Lassan és fokozatosan ugyan, de már érződik a paradigmaváltás” – mondta Ensch. Tudományos kutatások igazolták már, hogy a boldog ember tovább él. Ráadásul ritkábban betegszik meg, vagy ha megbetegszik, hamarabb gyógyul. Lassan az orvoslás újra az lesz, ami már egyszer volt: az orvostudomány, a gyógyszerészet és az öngyógyítás hármasa – mondta az orvos.
A pozitív pszichológia kezdete a XX. század végére tehető, amikor is Martin Seligmann azt kutatta, hogy hogyan lehetne az alvászavarokat gyógyítani. Ma a tudomány kutatási irányát az a kérdés adja, hogy mi teszi az életet élhetővé és hogyan legyünk boldogok.
