Olcsó, új eljárás: megszületett a lombikbaba

Megszületett az első olyan lombikbaba, egy egészséges kisfiú, akit embrióállapotában új, olcsó technikával vizsgáltak, hogy van-e örökletes betegsége.

kn
2013. 07. 09. 13:33
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Megszületett az első olyan lombikbaba, egy egészséges kisfiú, akit embrióállapotában új, olcsó technikával vizsgáltak, hogy van-e örökletes betegsége. A júniusi születést hétfőn jelentették be annak a kutatásnak a részeként, amelyben a frissen jóváhagyott genetikai szűrést mutatták be. Az új eljárás alacsony költségű, modern DNS-szekvenálást, azaz genetikaiinformáció-meghatározást használ, amely még az anyaméhbe ültetés előtt feltárja az embrió kromoszóma-rendellenességeit és génhibáit.

Természetes hormon jelenthet áttörést a meddőségi kezelésekben: megszületett az első baba, akinek édesanyja a „csókpeptidet” kapta a petefészkek stimulálására és a petesejtek érlelésére. 30 nőből 11-nek lett pozitív a terhességi tesztje.

 

A meddőségi kezelésen részt vevő nők nagyobb eséllyel fogannak meg, ha étrendjükben megfelelő mennyiségű fehérje szerepel.

 

Nemrégiben felmerült egy javaslat, hogy az OEP-finanszírozás hatékonyabbá tétele esetlegesen meg is duplázhatná az évente születő lombikbébik számát.

 

A meddőségi klinikáktól segítséget kérő nők gyakran nem is nagyon vannak tisztában azzal, mikor a legtermékenyebbek, derítette ki egy ausztrál felmérés.

A petesejt lombikban történő megtermékenyítése (IVF) során az embrióknak csak mintegy 30 százalékát választják ki arra, hogy a méhbe ültessék, leggyakrabban kromoszómahiba az elvetés oka. Az elmúlt évtizedekben többféle genetikai szűrőmódszert is kidolgoztak, ám az új technika lényegesen takarékosabb ezeknél – vélik a kutatók.

„A jelenleg végzett szűrésnek a felébe-kétharmadába kerül a mi eljárásunk. Ha a további tesztek megerősítik az eredményeinket, akkor komoly gazdasági érvünk lesz amellett, hogy páciensek széles körének, talán az IVF-szülők többségének ajánljuk a módszert” – állította Dagan Wells, az Oxfordi Egyetem kutatója.

Ma az IVF-páciensek közül csak az idősebb, fokozott kockázatú anyák embrióinak genetikai vizsgálatát végzik el, vagy azokét, akik több sikertelen terhesség után vannak. Wells a Humán Reprodukció és Embriológia Európai Társaságának (ESHRE) éves ülésén fogja a laboratóriumi vizsgálatok eredményeit nyilvánosságra hozni.

„Csodálatra méltó az új technika, amely hatalmas mennyiségű DNS gyors elemzésére képes. Rendkívül hatékony eszköz, amely még nagyobb biztonságot nyújt a humán embrió többszörös genetikai rendellenességeinek felderítésében” – magyarázta Stuart Lavery, a londoni Hammersmith Kórház IVF-osztályának igazgatója, aki nem vett részt a fejlesztésben. Az ESHRE szerint a világon minden hatodik pár küzd élete során legalább egyszer meddőségi problémával.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.