A bélférgeket nem a csontok, hanem a sírhely talajának vizsgálata alapján valószínűsítik, ugyanis számos hengeresféreg-petét találtak azon a helyen, ahova III. Richárd holttestének fekvése alapján a belső szervei kerültek. A föld a néhai király koponyája körül egyáltalán nem tartalmazott petéket, és a sír közelében is csak elvétve. Minderről szerdán jelent meg tanulmány a Lancet című brit orvosi folyóirat világhálós kiadásában.
A kutatók feltételezik, hogy III. Richárd valamikor élete során fertőződött meg. Mindazonáltal nagy baja nem lehetett tőlük, legfeljebb kellemetlennek találhatta a tüneteket. Az élősködők jobbára alultáplált gyerekeknél okoznak komolyabb bajt: a táplálék elorzásával akadályozzák a növekedést és az értelmi fejlődést. III. Richárd nyilván kellően tehetős volt ahhoz, hogy ne csak magának jusson étel, hanem bélférgeinek is – közölte Piers Mitchell, a Cambridge-i Egyetem antropológus professzora, a tanulmány egyik szerzője.
Mitchell elmondta, hogy angol uralkodó maradványaiból először mutatták ki a féregfertőzést. A bélférgesség akkor keletkezik, ha a féreg petéi szennyezett étellel a szervezetbe jutnak.
A féreg vándorol az emberi szervezetben, köhögést okozhat, és kellemetlen érzést. A király orvosai ezeket a tüneteket valószínűleg nem kötötték össze a férgekkel, és nem írtak elő kezelést, például vérleengedést – magyarázta Mitchell.
A tudósok nem tartják kizártnak, hogy a király férgei az uralkodó halálakor rémületes látványt nyújtottak: orrlyukain és szemüregein át előmásztak. III. Richárd harcmezőn halt meg 1485-ben, a rózsák háborúját lezáró bosworth-i csatában. Súlyos trauma esetén felnőtteknél előfordul, hogy a bélférgek az orron és a szemen át menekülve távoznak a gazdaszervezet halálakor. Ilyesmi megtörténhet például autóbalesetek bélférges áldozatainál.
III. Richárd a tudósok szerint több sebet is kaphatott kardoktól, végül pedig agyonvágták – koponyasérülése ezt mutatja.
Csatát nyertek III. Richárd leszármazottai, bár háborút még nem: egy bíróság jogosnak ítélte, hogy kifogásolhassák és felülbíráltathassák a néhai uralkodó újratemetésének helyét. A bíró mindazonáltal arra ösztökélte a szemben álló feleket, hogy próbáljanak peren kívül megegyezni, ne indítsák el a „rózsák második háborúját”.
Korábban, mint arról az MNO beszámolt, igen heves vita folyt III. Richárd maradványairól.
„Nagyon jóképű. Sajnálom, de ez egyáltalán nem egy zsarnok arca” – nyilatkozta a nagy-britanniai III. Richárd Társaság egyik tagja, miután bemutatták a 15. századi Plantagenet-királyról a szervezet által készíttetett, kedden Londonban bemutatott arcmást.
III. Richárd a fogazata alapján ideges természetű volt, koponyasérülései pedig arra utalnak, hogy valóban viselhetett koronát utolsó csatájában – állítják brit kutatók.
