A Sydneyi Egyetem Közgazdasági Karának kutatói bizonyítékot találtak arra, hogy a főemlősök közül a „jobb anyagi helyzetűek” hajlamosabbak kockázatot vállalni, ami arra utal, hogy evolúciós gyökerei vannak az ember jóléttől függő kockázatvállalásának – idézte a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő portál az amerikai tudományos akadémia Proceedings of the National Academy of Sciences című lapjában megjelent tanulmányt.
„Jóval a pénz feltalálása előtt kialakult az ember jólét iránti érzékenysége. Azt találtuk, hogy a felkészítő foglalkozásokat követően a majmok igen racionálisan viselkedtek. Az emberhez igen hasonlóan képesek kiválasztani a lehetőségek közül a számukra objektíve legkedvezőbbet. Úgy tűnik, a majmok úgy viszonyulnak a rizikóhoz, mint az ember, enyhén elutasítóak vele szemben” – mondta Agnieszka Tymula, a kutatás egyik résztvevője.
A kísérletet azért végezték, hogy megvizsgálják, a majmok az emberhez hasonlóan hoznak-e gazdasági döntéseket, illetve hogy megtudják, hogyan befolyásolja a jólét a kockázatvállalást. A gazdagság nem pénzben megfogalmazott mértékeként a vízfogyasztást használták. Megvizsgálták, mekkora a makákókban elraktározott vízmennyiség, amely alapján megkülönböztették a „gazdagot” a „szegénytől”.
Miután húsz napon át intenzíven képezték az állatokat, azok képesek lettek vizuális szerencsejátékokat játszani, ahol sütemények rajzait kapcsolták össze a jutalomvíz változatos mennyiségével. A majmok dönthettek a biztonságos, illetve a kockázatos lehetőség között. Előbbi bizonyos mennyiségű, de garantált vizet eredményezett, utóbbi pedig vagy nagyon sok vizet, vagy semmit, az esély 50-50 százalék volt. A biztos és a kockázatos opcióhoz kötött mennyiség próbáról próbára változott, és véletlenszerűen következtek egymás után.
A „gazdag”, azaz sokat ivó majmok – amelyek vérében magasabb a víztartalom – kevésbé tartózkodtak a kockázattól, mint a „szegényebb”, azaz szomjasabb alanyok, akik a döntéskor kerülték a bizonytalanságot. „Úgy tűnik, a jóléttől függő kockázatvállalás biológiai folyamatai inkább a jóllakottsággal kapcsolatosak, mint a jelzálog összegével” – olvasható a tanulmányban.
Azok a korábbi kutatások, amelyek a vagyon emberi kockázatviselésre gyakorolt hatását vizsgálták, nem bizonyultak relevánsnak, mert nehéz volt a különböző pénzügyi helyzeteket mesterségesen létrehozni, és a résztvevők saját bevallása vagyoni helyzetükről szintén nem volt megbízható. „Az új kutatás bebizonyította, hogy a majmok viselkedése jól modellezi az emberi döntéshozatalt, és rávilágít, milyen kérdésekre adhat választ a majmok viselkedése hasonló, irányított helyzetekben. Emberek esetében sosem tudtuk volna így irányítani a vízfogyasztást. Ők gyakran mást mondanak, mint amit tesznek” – mondta el Agnieszka Tymula.
