A többi részecske tömegéért felelős bozon létezését 1964-ben több tanulmányban összesen hat tudós jósolta meg, az Európai Nukleáris Kutatási Szervezetben, a CERN-ben pedig több ezren dolgoztak azon, hogy a nagy hadronütköztető (LHC) segítségével bizonyítsák a fizika standard modellje utolsó építőkövének létét.
Alfred Nobel végakarata azonban kiköti, hogy a díjat legfeljebb hárman kaphatják meg egy évben, a Thomson Reuters intézet pedig különböző tényezőket számításba véve arra jutott, hogy Peter Higgs – akiről a bozont elnevezték – és Francois Englert lesz a díjazott.
Az „isteni részecskét” több évtizede megjósoló Peter Higgs brit fizikus és kutatótársa, a belga Francois Englert, valamint a CERN kapta a spanyol Nobel-díjként emlegetett Asztúria Hercege Díjat.
Az „isteni” részecskével, a Higgs-bozonnal kapcsolatos eddigi számítások borús jövőt festenek a világegyetem számára – fejtette ki Joseph Lykken amerikai elméleti fizikus, a nagyenergiájú részecskefizikára szakosodott Fermilab kutatója.
A Higgs-bozon létezésének felfedezését nevezte 2012 első számú tudományos áttörésének a Science amerikai folyóirat.
Abban szinte teljes az egyetértés, hogy a fizikai Nobelt azok az elméleti szakemberek kapják majd, akiknek elgondolása évtizedek után bizonyítást nyert, és mivel a szintén belga Robert Robert Brout 2011-ben meghalt, csak öt esélyes maradt, a díj ugyanis posztumusz nem ítélhető oda.
Ötük közül a Thomson Reuters Nobel-szakértője egyértelműen Higgs, valamint a Brout munkatársaként dolgozó Englert nevét jelölte meg esélyesnek. David Pendlebury jóslata azt számba véve készült, hogy más kutatók milyen gyakran idézték Higgs és Englert munkáit. A szakértő 2002 óta egyébiránt 27 Nobel-díjast jövendölt meg helyesen.
Pendlebury szerint a 84 éves skót és a 80 éves belga tudós logikus választás lenne ebben az évben. Noha Brout és Englert tanulmánya jelent meg 1964-ben elsőként, a témában másodikként publikáló Higgs volt az, aki egyértelműen megjósolta a részecske létezését. Hasonló elgondolásait fogalmazta meg nem sokkal később az amerikai Carl Hagen és honfitársa, Gerald Guralnik, illetve a brit Tom Kibble, az ő tanulmányaikat viszont kevesebbet idézték az azóta eltelt évek során.
Peter Higgs neve már felbukkant az esélylatolgatásokban tavaly is, miután a CERN 2012 júliusában bejelentette, hogy nagy bizonyossággal megtalálta a bozont. Az előzetes adatok ugyanakkor megerősítésre szorultak, ez pedig csak idén tavasszal történt meg.
Pendlebury szerint a díj tükrözné a Higgs-bozon felfedezésének jelentőségét – a részecske ugyanis betölti az utolsó rést a standard modellen, amely a ma általánosan elfogadott elmélet a világegyetem keletkezéséről –, de azért is fontos lenne, mert Higgs és Englert egyaránt elmúlt 80 éves.
A Thomson Reuters az orvosi-élettani kategóriában Adrian Bird, Howard Cedar és Aharon Razin brit és izraeli kutatókat tartja esélyesnek a DNS-metilációként ismert folyamat leírásáért, a kémiai Nobel-díjra pedig M. G. Finn, Valery Fokin és Barry Sharpless amerikai tudósokat tartja favoritnak a klikk-kémia kifejlesztéséért. Sharpless 2001-ben már nyert Nobelt.
