Egy ritka, gyakran örökletes betegség, a ritmuszavart okozó jobbkamrai szívizom-elváltozás (ARVC) hirtelen szívhalált okozhat egyébként teljesen egészséges embereknél, leginkább testi megerőltetés következtében. Általában semmiféle tünete nincs, és feltűnően több férfit sújt, mint nőt – idéz a Live Science tudományos-ismeretterjesztő portál egy, a Veterinary Pathology című szaklapban megjelent tanulmányt.
A betegséget első alkalommal azonosították főemlősöknél egy angol állatkertben élő csimpánz testvérpár boncolása során. Az első majom 2008-ban esett össze. Előtte a rosszullét semmi jelét sem mutatta, más állatokkal sem verekedett. Megállt a szíve, az állatorvosok sikertelenül próbálták újraéleszteni. Még csak 16 éves volt. (Azt tartják, a csimpánzok átlagéletkora 40-45 év, noha bizonyos egyedeik fogságban 70 évnél többet is megélnek.)
Négy évvel korábban a szóban forgó csimpánz féltestvérét 17 évesen találták holtan, semmiféle tünet nem előzte meg az elpusztulását. Mary Sheppard, a tanulmány egyik szerzője, a londoni Imperial College munkatársa, a hirtelen szívhalál kutatója mindkét csimpánz boncolásán részt vett. Azt tapasztalta, hogy a két állat szívének rendellenességei szinte megegyeztek az emberi AVRC jeleivel.
„Először bukkantunk főemlősnél a betegség jeleire. Ez a két eset arra utal, hogy mind az embert, mind a csimpánzt ugyanaz a betegség sújtja. A serdülő majomtestvérek egészségük teljében voltak, és egyiküknek fizikai erőfeszítés közben állt le a szíve” – közölte Lídia Tong, a Sydney Egyetem munkatársa, a tanulmány szerzője. A kutatók nem tudják pontosan, mi a betegség oka a csimpánzoknál. Embereknél az esetek felét genetikai tényezők számlájára írják, az egyéb okok azonban egyelőre bizonytalanok.
„Az embernél vírusfertőzés, a fizikai igénybevétel mértéke, étrendi tényezők vezethetnek a betegség kialakulásához. További kutatás felelhet arra, vajon ugyanaz a genetikai eltérés okozza-e a hirtelen szívleállást a csimpánznál” – tette hozzá Tong.
Az elmúlt két évtizedben a szív- és érrendszeri betegségek váltak a fogságban élő csimpánzok vezető halálokává – olvasható a tanulmányban. Újabb vizsgálatok segíthetnek abban, hogy a gondozók jobban megértsék és kezelni tudják a főemlősök szívproblémáit.
„Mivel a veszélyeztetett főemlősök az ember legközelebbi rokonai, hirtelen szívhaláluk pontosabb tanulmányozása segítheti az emberi betegség megértését is” – jegyezte meg a kutató.
