A fejlesztők kezdeményezték az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszer-ellenőrzési Hatóságnál (FDA) a játék gyógyászati célú engedélyezését. A NeuroRacer nevű 3D-s videojáték tesztelése során kiderült, hogy a 60–86 év közöttiek visszanyerték képességüket többféle feladat egyidejű elvégzésére, képesek voltak összpontosítottak maradni unalmas tevékenység végzése közben is, és hosszú távon tudtak emlékezni információkra.
Amerikai tudósok megtalálták azt a fehérjét, amely az öregedéssel kapcsolatos memóriaromlásban kulcsfontosságú lehet.
Minden egyes munkában töltött év nyugdíjaskorban 3,2 százalékkal csökkenti a szellemi leépülés (demencia) kialakulásának kockázatát – derítette ki egy francia tanulmány.
A legfrissebb kutatások eredményei alapján azt állítják a tudósok, hogy a pezsgő fogyasztása meggátolhatja a demencia kifejlődését.
Ezek a kognitív – észlelési, megismerési, emlékezeti, gondolkodási és tanulási – funkciók a korral általában romlanak. Ezek javítására alkották meg a speciális videojátékot.
Az Adam Gazzaley agykutató vezette kutatócsoportja kisszámú résztvevőn, 46 önkéntesen tesztelte az agy funkcióit javító játékot. A szakemberek hangsúlyozzák, hogy nagyobb méretű tanulmányra is szükség van ahhoz, hogy bizonyítsák, az ilyen speciális játékok segítik az emberi tevékenységet a mindennapokban.
Gazzaley felhívta a figyelmet arra: eredményeik nem jelentik azt, hogy bármelyik, kereskedelmi forgalomban kapható videojáték segíti a mentális képességeket. A NeuroRacert speciális képességek gyakorlására tervezték.
A videojátékban két dolgot kellett egyszerre csinálni. A játékos joystick használatával vezet egy autót egy hegyes, kanyargós úton, kontrollálva annak sebességét. Ezzel egy időben különféle jelek – színes formák képében – jelennek meg a képernyőn. A játékosnak meg kell nyomni egy gombot, amikor egy bizonyos jel felvillan. Az alapján értékelik őt, milyen gyorsan és milyen pontosan reagál a jelekre. Ahogy a játékos teljesítménye javul, úgy léphet át egy következő nehézségi fokozatba.
A játékot először kipróbáltatták egy 30 fős – 20–79 éves – csoporttal, amiből egyértelműen kiderült, hogy a korral emelkedve egyenes arányban csökken a többféle feladat egyidejű elvégzésének képessége. Ezután 46, 60–85 év közötti önkéntes négy hét alatt elsajátította, miként kell játszani vele. Az egy hónapos tréning után kiderült, hogy olyan sokat javultak a képességeik, hogy magasabb pontszámokat értek el, mint a játékkal nem rendszeresen játszó 20 évesek, sőt ezek a képességek hat hónap múltán is megmaradtak további gyakorlás nélkül.
A kutatócsoport EEG-vel nyomon követte a résztvevők agytevékenységét játék közben. Ahogy képességeik javultak, úgy javult az agy tevékenysége a prefrontális kortexnek nevezett régióban, amely a kognitiv képességekért felelős. Egyben javult a tevékenység a prefrontális kortexet az agy hátsó részével összekötő ideghálózatban is.
Gazzaley-ék tanulmánya megerősítette, hogy a kognitív funkciók javíthatók megfelelő képzési módszerrel – idézte Torkel Klingberget, a stockholmi Karolinska Intézet agykutatóját, a számítógépes képzési módszerek piacra vezetésével foglalkozó Cogmed cég konzultánsát a Nature folyóirat honlapja.
