A Harvard Egyetem Orvosi Kara és a Dana-Farber Rákintézet tudósai azt fedezték fel, hogy az FNDC5 nevű fehérje olyan géneket hozott működésbe, amelyek elősegítik a memória és a tanulás folyamatában szerepet játszó agysejtek termelődését – olvasható a Cell Metabolism című szaklapban megjelent tanulmányban.
A kutatók szerint eredményeik segítenek megmagyarázni, hogyan serkenti a kitartást igénylő testmozgás a tanulást és a memóriát, különösen idősebb embereknél. Úgy vélik, amennyiben az FNDC5 fehérjét sikerül stabil formában előállítani, és gyógyszert tudnak fejleszteni belőle, hatásosabban kezelhetik vele az időskori elbutulást, és lassíthatják az Alzheimer- és a Parkinson-kór tüneteinek erősödését.
Korábbi tanulmányok kimutatták, hogy az említett fehérje a folyamatos izommunka során keletkezik, és irizin nevű változata a véráramba kerül. Az új kutatás során azt fedezték fel, hogy forgókeréken önként, harminc napon át rendszeresen szaladó egerek izmaiban megnő egy anyagcserét szabályozó molekula aktivitása, amely az FNDC5 fehérje termelését segíti elő.
Az FNDC5 egy másik, az agy egészségét támogató fehérje, a BDNF képződését növelte a hippokampuszban, mely az agynak a tanulás és a memória irányításáért felelős területe. Miután kimutatták, hogy a FNDC5 a molekuláris láncszem a testgyakorlás és az agy egészségét támogató fehérje termelődése között, a kutatók megvizsgálták, vajon ha mozgás nélkül, mesterségesen növelik az FNDC5 szintjét, akkor is ugyanez lesz-e a hatás. Egy ártalmatlan vírus segítségével bejuttatták az egyébként mozgás során keletkező fehérjét az egerek véráramába, és hét nappal később az állatok agyának hippokampuszában jelentősen több BDNF fehérjét találtak.
Bruce Spiegelman, a tanulmány szerzője elmondta: az eredmény azért izgalmas, mert olyan természetes anyagot tudtak a véráramba juttatni, mely utánozta a kitartást igénylő testmozgás egyes hatásait.
