A megkérdezett anyák 92 százaléka aggódott a szoptatás miatt, amikor a kisbabája háromnapos volt. Féltek, hogy nem lesz elég tejük, illetve hogy a baba nem szopik elég jól. Márpedig az aggodalmaskodó anyák sokkal nagyobb arányban hagytak fel idő előtt a szoptatással a nem aggódó anyákhoz képest.
„Meglepődtünk, mennyi mindentől tartanak az édesanyák, és rendkívül aggasztónak találtuk, hogy egyes félelmeik miatt a szoptatás befejezése mellett döntenek” – hangsúlyozta Laurie A. Nommsen-Rivers, a kutatás vezetője, a Cincinnati Gyermekkórház és Egészségügyi Központ munkatársa. Tanulmányuk a Pediatrics című szaklapban jelent meg hétfőn.
Számos jótékony hatása van az anyatejnek. Korábbi vizsgálatok bizonyítják, hogy a szoptatott csecsemők jobban reagálnak az oltásokra, ugyanis az anyatej segíti a kisbaba saját immunrendszerének érését, és csökkenti a gyermekkori rák kockázatát. Az elvégzett vizsgálatok azt mutatják, hogy azoknak a felnőtteknek, akiket csecsemőkorukban szoptattak, a koleszterinszintjük alacsonyabb, mint nem szoptatott társaiké. Egyes vizsgálatok szerint a szoptatott gyermekeknek magasabb az IQ-juk. Az anyatejben lévő koleszterin és más zsírfajták segítik az idegszövet növekedését. A kutatások kimutatták, hogy a szoptatott csecsemők körében ritkábban és kevésbé súlyos formában fordulnak elő felső légúti fertőzések, nehézlégzés, tüdőgyulladás és influenza. Vizsgálatokkal bizonyították azt is, hogy kisebb az esély a depresszióra, ha szoptatják a babát.
(Forrás: La Leche Liga Magyarország)
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) azt ajánlja, hat hónapos korukig kizárólag anyatejet kapjon a csecsemők, ezután a megfelelő hozzátáplálás mellett szoptassák egészen kétéves korukig őket.
Az új kutatás során 532, első gyerekét váró kismamát kérdeztek szoptatási terveiről, ezt követően még hat alkalommal keresték meg őket: közvetlenül szülés után, majd babájuk 3, 7, 14, 30 és 60 napos korában.
Az interjúkon összesen 49 szoptatási aggodalmat említettek az anyák, összesen 4179 alkalommal. Legtöbben attól tartottak, hogy a gyerek nyűgös és nem akar enni, hogy fájdalmat fog okozni a szoptatás, illetve attól, hogy nem lesz elég a tejük.
Abból a 354 kismamából, aki legalább két hónapig kizárólag anyatejet szeretett volna adni a babájának, 166-an kezdtek el tápszerezni az első és a második hónap között. A 406 anya közül, aki legalább részben szoptatni akart az első két hónapban, 86-an választották el a babát ennél korábban.
Akik aggodalmaiknak adtak hangot a kisbaba háromnapos korában, azok háromszor nagyobb valószínűséggel kezdtek a kicsi két hónapos kora előtt tápszert adni, és kilencszer nagyobb eséllyel fejezték be a szoptatást végleg – összehasonlítva azzal a kicsi csoporttal, amelynek tagjai nem aggódtak.
„Szégyen, hogy ezek a korai problémák döntik el, hogy csak pár napig kap kizárólag anyatejet a baba vagy akár egy évig, esetleg tovább is élvezheti a szoptatás előnyeit. Ha megfelelően tudjuk támogatni az anyákat, az összes szoptatási nehézség 95 százaléka megoldható” – mondta Nommsen-Rivers.
Erősíti a gyermek immunrendszerét, védettséget nyújt a fertőzésekkel szemben, csökkenti a csecsemőhalálozás esélyét, javítja a gyermek tanulási képességeit, s hozzájárul az elhízás és egyes krónikus betegségek megelőzéséhez – ez csak néhány érv a rengeteg közül a szoptatás mellett.
Egy friss kutatás szerint azok az anyák, akik extrovertáltabbak és kevésbé szorongóak, nagyobb valószínűséggel fogják szoptatni gyermeküket, mint azok, akik inkább introvertált, aggodalmaskodó típusok.
A sokáig szoptatott gyerekeknek későbbi életük során magasabb lehet az intelligenciaszintje és a nyelvi fejlődésük is jobb – ezt állítják egy frissen publikált amerikai tanulmány szerzői. Az egyéves korukig szoptatott gyerekeknél a beszédfejlődés várhatóan 2,5 ponttal, az IQ pedig 4 ponttal lehet magasabb.
DNS-szekvenáláson alapuló technikával elkészítették az anyatej baktériumtérképét, és megállapították, hogy több mint hétszáz különböző baktériumot tartalmaz, vagyis többet, mint eddig feltételezték.
