Így függ össze egymással a szegénység és az agy

A szegénységben felnövő gyerekek agyában a fehér- és a szürkeállomány kisebb volt.

kn
2013. 11. 02. 16:27
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A kutatások azt is kiderítették, hogy a nélkülözés bizonyos információk kevésbé hatékony feldolgozásával is kapcsolatos lehet – számolt be a Times amerikai magazin online kiadása a JAMA Pediatrics és a Journal of Neurosciences című szaklapokban ismertetett tanulmányokról.

Egy korábbi munka már utalt arra, hogy a szegénység befolyásolja a gondolkodási képességeket és ronthat iskolai teljesítményen is, azonban modern képalkotó eljárások segítségével a kutatók most az agy olyan változásait dokumentálták, amelyek a szegénységgel hozhatók összefüggésbe.

A JAMA Pediatrics folyóiratban közölt tanulmány kimutatta, hogy az elszegényedett családokban felnövő gyerekek agyában mind a fehér-, mind a szürkeállomány kisebb volt, mint a jobb körülmények között élő gyermekekében. A szegényebb gyermekeknél a figyelem, a memória és az érzelmek irányításában szerepet játszó hippokampusz és az amigdala területe is kisebbnek bizonyult.

A Washington Egyetem Saint Louis-i orvosi karának kutatói szerint az agyterületek kisebb mérete talán annak a stressznek és aggodalomnak a számlájára írható, melyet a szűkös körülmények között élő gyermekek tapasztalnak, hiszen a szülői gondoskodás is megszenvedi a nélkülözést.

A másik tanulmányban, amely a Journal of Neuroscience-ben jelent meg, a Northwestern Egyetem tudósai a szegénység egyik gyakori velejáróját, az anya alacsonyabb iskolázottságát a szerény körülmények között felnövő gyerekek agyának gyenge hangfeldolgozó képességével hozták összefüggésbe.

Azt fedezték fel, hogy azok a serdülők, akiknek édesanyja kevesebb osztályt végzett, nagyobb valószínűséggel mutattak a beszéd hallásakor többféle, „zajosabb” idegi reakciót, mint a műveltebb anyák gyermekei. Ez az idegi válasz – egy korábbi tanulmány alapján – olvasási nehézségekhez vezethet.

A kutatócsoport arra gyanakszik, az anya és gyermeke közötti állandó szóbeli érintkezés hiánya lehet az egyik oka a „zajosabb” agyi reakciónak, mivel a fejlődő agyban a korai kommunikáció alapozhatja meg a hatékony beszédfelismerést.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.