Az éjszakai műszak rendkívül hatékonyan rombolja a szervezetet

A szakértőket meglepte az éjszakai ébrenlét okozta károk mértéke és kialakulásuk gyorsasága.

Az éjszakai munka káoszt okoz az emberi szervezetben, és hosszú távú következményekkel is járhat – figyelmeztetnek a brit szakemberek.

A szakértőket meglepte az éjszakai ébrenlét okozta károk mértéke és kialakulásuk gyorsasága. Az emberi szervezetnek megvan a maga természetes ritmusa, belső órája, amely az éjszakai alváshoz és a napközbeni aktivitáshoz van hangolva. Ez a belső ritmus az egész szervezetre hatással van a hormonális rendszertől a testhőmérsékleten és az aktivitási szinten át az agyfunkciókig.

Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) közölt tanulmány szerzői 22 embert követtek figyelemmel, amint szervezetük a normálisról átváltott az éjszakás váltott műszakot végző emberek szervezetének ritmusára. A vértesztek azt mutatták, hogy rendes körülmények között a gének 6 százaléka volt úgy időzítve, hogy a nap bizonyos szakaszaiban nagyobb vagy kisebb aktivitással dolgozzon. Amikor az önkéntesek éjszaka dolgoztak, ez a „genetikai finomhangolás” elveszett.

„A rosszul időzített alvás miatt a ritmus szerint működő gének több mint 97 százaléka – több mint ezer gén – kiesik a szinkronból. Ez megmagyarázza, hogy miért érezzük magunkat rosszul az időzónák átlépésekor vagy amikor rendszertelen műszakban kell dolgoznunk” – mondta Simon Archer, a Surrey-i Egyetem egyik szakembere.

Derk-Jan Dijk társkutató szerint a szervezet minden szövetének megvan a saját napi ritmusa. Az ezekben bekövetkező zavarokat illetően a szakember elmondta, úgy kell mindezt elképzelni, mint egy házat, amelynek minden szobájában van egy óra. Amikor ezek az órák szabálytalanul kezdenek járni, eluralkodik a káosz a háztartásban.

Korábbi tanulmányok kimutatták, hogy a váltott műszakban dolgozóknál növekedhet a 2-es típusú cukorbetegség és az elhízás kialakulásának kockázata amiatt, hogy túl keveset alszanak, ráadásul a nap nem megfelelő szakaszában. Más elemzések azt sugallták, hogy az éjszaka dolgozók körében gyakrabban fordul elő szívroham.

„Természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy a váltott műszakban végzett munka és az időzóna-átlépés negatív mellékhatásokkal és egészségügyi következményekkel van összefüggésben – húzta alá Dijk. – Ezek többévnyi ilyen típusú munka után jelentkeznek, és úgy hisszük, hogy a génkifejeződésben bekövetkező ritmusváltozások valószínűleg összefüggésben vannak e hosszú távú következmények némelyikével.”

A Manchesteri Egyetem kutatójaként dolgozó Hugh Piggins szerint a tanulmány eredményei azt mutatják, hogy az éjszakai munka akut hatásai igen súlyosak. A szakember ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy mivel rövid idejű vizsgálatról van szó, a hosszú távú következményekre utaló eredmények bizonytalannak számítanak.