Jobban tanulnak a farkasok, mint a kutyák

A farkasok pontosan megfigyelték, ami előttük zajlott, és a látottakat alkalmazni is tudták.

kn
2014. 01. 31. 20:30
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A farkasoknál erősebb a falkán belüli együttműködési készség, ezért követhetik élesebb figyelemmel a fajtársaik viselkedését – derült ki a Bécsi Állatorvosi Egyetem és a szintén ausztriai Ernstbrunni Farkaskutató Központ (WSC) tudósainak a PLoS One tudományos lapban közzétett tanulmányából.

A kutatók azt szerették volna tisztázni, a kutya mintegy 15 ezer éves háziasítása hogyan hatott az állatok egymás közötti viselkedésére. Friderike Range és Virányi Zsófia, a WSC etológusai összesen 29 hat hónapos kutya és farkas magatartását kutatták. A farkasokat ember nevelte, és falkában tartották őket. A vizsgált csoport 15 kutyából és 14 farkasból állt.

Az összes állat végignézte, ahogy egy kiképzett kutya az eledeles fadobozt a szájával vagy a mancsával kinyitotta. Amikor egyedül kellett megoldaniuk a feladatot, kiderült, hogy a farkasok lényegesen jobb eredményt értek el, mint a kutyák. A demonstráció után minden farkas sikerrel nyitotta ki a dobozt, a 15 kutya közül csak négy.

A farkasok igen pontosan megfigyelték, ami előttük zajlott, és a látottakat alkalmazni tudták a probléma megoldására – írta Range az egyetem közleményében. A farkasok gyakrabban használták a doboz kinyitására azt a módszert, amelyet közvetlenül előtte láttak. A feladatot sikerrel megoldó kutyák ezzel szemben inkább véletlenszerűen választottak a két lehetőség közül.

A teszteket körülbelül kilenc hónap múlva megismételték. Ki szerették volna zárni azt az eshetőséget, hogy a kutyák túl fiatalok voltak ehhez a kognitív teljesítményhez. A kutyáknál azonban idősebb korukban sem javultak az eredmények.

Azt is ki akarták zárni, hogy a farkasok egyszerűen jobb problémamegoldók, ezért megvizsgálták, hogyan nyitják ki dobozt anélkül, hogy előtte demonstrációt néztek volna végig. Ekkor sokkal kevesebb állat járt sikerrel. Nyilvánvaló, hogy a jó megoldáshoz a megfigyelés is hozzásegítette a farkasokat – állapították meg a tanulmányban.

A kutatók abból indultak ki, hogy az ember és a kutya közötti együttműködő viszony a farkasok egymás közti együttműködéséből származik. A kutyák a kooperáció velük született szociális készségét kiterjesztették az emberre, és elfogadták őt társukként – hangsúlyozta Range.

Ugyanez az osztrák–magyar kutatópáros három évvel ezelőtt azt mutatta ki, hogy a farkasok már 14 hónapos korukban képesek követni a távolba nyúló emberi tekintetet. A kutyák képtelenek voltak erre. Hat hónaposan a farkasok már akadályon – alacsony falon – keresztül is követték az ember és a velük együtt tartott kutyák tekintetét. A 2011-es tanulmány a Science tudományos magazin hírportálján jelent meg.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.