Az Egyenlítő térségében, Amerikából a Csendes-óceán nyugati vidékéig fújó passzátszelek jelentős erősödése fokozta az óceánok vizének mozgását – áll az ausztrál kutatócsoport által végzett tanulmányban, amely a Nature Climate Change című tudományos folyóirat legutóbbi számában jelent meg.
„Ha a passzátszelek rendkívül erősen fújnak, az összegyűlő meleg víz a tenger mélyebb rétegei felé kezd áramlani” – magyarázta a kutatást vezető Matthew England. „Ily módon az óceán felszínén reked az üvegházhatású gázok által kiváltott energia, és ez okozta a hiátust (a globális felmelegedés folyamatában)” – tette hozzá.
A tanulmány összehasonlította a vízfelszín hőmérsékletének 2001 óta történő változását az 1940 és 1975 közötti időszakéval, és azt tapasztalta, hogy kapcsolat áll fenn a hideg időszakok és az évtizedes csendes-óceáni oszcilláció (PDO), a tengerfelszín hőmérséklete alakulásának 20-30 éves periódusa között. A kutató szerint a kapcsolat megmagyarázza, hogy az általános felmelegedés miért nem rendszeres és folyamatos, hanem szakaszos jelenség, amelynek két, többé-kevésbé állandó hőmérséklet jellemezte szakasza van.
„A felszíni hőmérsékletek felmelegedésében tapasztalt szünet korántsem azt jelenti, hogy leállt volna az általános felmelegedés. Tanúi vagyunk annak, hogy rekordszinten olvad a sarkvidéki jég. A kontinensek jéggel borított felszínei ugyanolyan gyorsan olvadnak, és az óceánok vizének hőmérséklete is emelkedik” – mondta Matthew England.
A kutató által vezetett csoport, amelynek a tagjai között amerikai tudósok is voltak, azt tapasztalta, hogy az óceánok, mindenekelőtt a Csendes-óceán elnyelik a fölösleges hőt, mert az elmúlt két évtizedben jelentősen megerősödtek a passzátszelek. Ez az erősödés azonban csak időleges, a hűtő hatása szűnik, sőt ellenkező irányra vált, amikor a csendes-óceáni oszcilláció egy évtized múlva meleg fázisba lép.
Amikor a passzátszelek csendesednek vagy megszűnnek, visszafordul az óceánok által elnyelt hő és több hő kerül a légkörbe Matthew England szerint.
