A beszédhibák és a szorongás okai és kezelése

Mikor kell logopédushoz vinni a gyereket? Hogyan befolyásolja az internet a beszédtanulást?

Kuslits Szonja
2014. 03. 06. 17:34
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A logopédia európai napja alkalmából (március 6.) Fehérné Kovács Zsuzsannával, a Magyar Logopédusok Szakmai Szövetsége Egyesület elnökével beszélgettünk, aki az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar Fonetikai és Logopédiai Tanszékének docense, logopédusként is tevékenykedik és számos szakmai kutatásban vesz részt.

A két szakma fedi egymást, Fehérné szerint ugyanaz a szakember, csak különböző kompetenciával. A szakértő Montágh Imre magyar gyógypedagógust, logopédust idézi, aki szerint ott kezdődik a beszédtechnika, ahol a logopédiai tevékenység befejeződik. Minden logopédus egyben beszédtanár is, de előbbi inkább a hang, a beszéd, a nyelv tipikustól eltérő biológiai, pszichés, esetleg környezeti okokra visszavezethető problémáival foglalkozik – fejti ki Fehérné Kovács Zsuzsanna.

Fehérné Kovács Zsuzsanna szerint a XXI. század leggyakoribb beszédhibái közé tartoznak a specifikus nyelvi zavarok, amelyek az iskoláskorú gyerekek 7 százalékát érintik. Ennek nincsenek mindig egyértelmű, könnyen felismerhető tünetei, de a tanulási folyamatokra igen negatívan hatnak. Emellett szerzett zavarokról is beszélhetünk, ilyenek az afázia – agyi sérülés következtében létrejövő beszédzavar – vagy a dizartria – a beszédmozgások koordinációs kivitelezésének, a kiejtésnek a zavara –, illetve felnőttek és gyerekek esetében is gyakoriak a hangképzési vagy nyelési zavarok.

A szakember segítségére leginkább általános iskola első és második osztályos gyerekeknél van szükség akkor, mikor artikulációs zavarok, írás-, olvasászavarok vagy hangképzési zavarok jelentkeznek. Fehérné szerint fontos a prevenció, már iskoláskor előtt is érdemes szakemberhez fordulni, ha észleljük, hogy probléma van: 2 éves kora után sem beszél a gyerek, nincs legalább 50 szavas szókincse, dadog vagy hadar.

Magyarországon a 18 év alatti, illetve a köznevelés rendszerébe tartozó tanulók számára az állam térítésmentesen biztosítja a logopédiai ellátást, a felnőttek esetében azonban már nem ilyen egyszerűen megoldott a finanszírozás. Arra a kérdésre, hogy milyen esetekben van szükség felnőtteknek a logopédus segítségére, Fehérné a szerzett zavarokat kezdi sorolni; stroke következtében például sérülhet a beszédközpont és a páciens elveszti a korábbi beszéddel, nyelvvel kapcsolatos kompetenciáját. Ilyenkor lehetséges, hogy megérti, amit neki mondanak, de újra kell tanulnia beszélni. De gégerákműtét után vagy hangszalagcsomó előfordulása esetében is sok felnőtt szorul a logopédus segítségére. A szerzett zavarok mellett a funkcionális zavarok is előidézhetnek problémákat a hangképzésben, ilyen például az állandóan erőltetett, elégtelen technikájú beszéd – a saját középhangunk alatti vagy feletti hanghasználat –, ami a megerőltetés miatt tönkreteheti a hangszalagokat. A hanghasználat betegségét eredményezheti a túlzott alkoholfogyasztás, a dohányzás, a mértéktelen kávéfogyasztás is.

 

Az internet megjelenésével már az egészen fiatal, általános iskolás gyerekek is gyakran nem szóban, hanem írásban beszélgetnek, chatelnek egymással. Fehérné Kovács Zsuzsanna szerint a kizárólag írásban történő kommunikáció jelentősen beszűkíti a verbális kommunikációs kompetenciájukat, könnyen önbizalom-hiányossá és visszahúzódóvá válhatnak. A szakértő szerint a tipikusan fejlődő kisgyerekek a kommunikáció, a beszédtanulás során leginkább a beszélő szájára, arcára, felsőtestére koncentrálnak, ezeknek a vizuális jeleknek fontos szerepük van a kommunikációs következtetések megszületésében. Ha ezek a megerősítő vizuális, nonverbális jelek hiányoznak, akkor nagyobb az esély a kommunikációs zavarok keletkezésére. Ezeknek a gyerekeknek nem feltétlenül rosszabb a szókincsük, de korlátozottabbak lehetnek a nyelvi kompetenciáik – mondja Fehérné.

A gyerekek és a kamaszok számára is fontos az a minta, amit a médiában látnak. A szakértő szerint a kereskedelmi média leegyszerűsített nyelvi világa, melyben a legtöbb műsorvezető igen gyorsan és egyszerű szerkezetben beszél, negatív beszédpélda. A fiatalok könnyen megszokják ezt a beszédstílust, és alkalmazkodnak is hozzá. Fehérné a gyerekekkel kapcsolatban hangsúlyozza az olvasás és az esti mese fontosságát, mert ezek nemcsak a nyelvet, hanem a fantáziát is fejlesztik. Természetesen a televíziónak nem kizárólag negatív hatásai lehetnek, a közszolgálati média megújult, m2-es csatornájának számos, kifejezetten gyerekbarát műsora is van.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.