A logopédia európai napja alkalmából (március 6.) Fehérné Kovács Zsuzsannával, a Magyar Logopédusok Szakmai Szövetsége Egyesület elnökével beszélgettünk, aki az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar Fonetikai és Logopédiai Tanszékének docense, logopédusként is tevékenykedik és számos szakmai kutatásban vesz részt.
A két szakma fedi egymást, Fehérné szerint ugyanaz a szakember, csak különböző kompetenciával. A szakértő Montágh Imre magyar gyógypedagógust, logopédust idézi, aki szerint ott kezdődik a beszédtechnika, ahol a logopédiai tevékenység befejeződik. Minden logopédus egyben beszédtanár is, de előbbi inkább a hang, a beszéd, a nyelv tipikustól eltérő biológiai, pszichés, esetleg környezeti okokra visszavezethető problémáival foglalkozik – fejti ki Fehérné Kovács Zsuzsanna.
Fehérné Kovács Zsuzsanna szerint a XXI. század leggyakoribb beszédhibái közé tartoznak a specifikus nyelvi zavarok, amelyek az iskoláskorú gyerekek 7 százalékát érintik. Ennek nincsenek mindig egyértelmű, könnyen felismerhető tünetei, de a tanulási folyamatokra igen negatívan hatnak. Emellett szerzett zavarokról is beszélhetünk, ilyenek az afázia – agyi sérülés következtében létrejövő beszédzavar – vagy a dizartria – a beszédmozgások koordinációs kivitelezésének, a kiejtésnek a zavara –, illetve felnőttek és gyerekek esetében is gyakoriak a hangképzési vagy nyelési zavarok.
A szakember segítségére leginkább általános iskola első és második osztályos gyerekeknél van szükség akkor, mikor artikulációs zavarok, írás-, olvasászavarok vagy hangképzési zavarok jelentkeznek. Fehérné szerint fontos a prevenció, már iskoláskor előtt is érdemes szakemberhez fordulni, ha észleljük, hogy probléma van: 2 éves kora után sem beszél a gyerek, nincs legalább 50 szavas szókincse, dadog vagy hadar.
Magyarországon a 18 év alatti, illetve a köznevelés rendszerébe tartozó tanulók számára az állam térítésmentesen biztosítja a logopédiai ellátást, a felnőttek esetében azonban már nem ilyen egyszerűen megoldott a finanszírozás. Arra a kérdésre, hogy milyen esetekben van szükség felnőtteknek a logopédus segítségére, Fehérné a szerzett zavarokat kezdi sorolni; stroke következtében például sérülhet a beszédközpont és a páciens elveszti a korábbi beszéddel, nyelvvel kapcsolatos kompetenciáját. Ilyenkor lehetséges, hogy megérti, amit neki mondanak, de újra kell tanulnia beszélni. De gégerákműtét után vagy hangszalagcsomó előfordulása esetében is sok felnőtt szorul a logopédus segítségére. A szerzett zavarok mellett a funkcionális zavarok is előidézhetnek problémákat a hangképzésben, ilyen például az állandóan erőltetett, elégtelen technikájú beszéd – a saját középhangunk alatti vagy feletti hanghasználat –, ami a megerőltetés miatt tönkreteheti a hangszalagokat. A hanghasználat betegségét eredményezheti a túlzott alkoholfogyasztás, a dohányzás, a mértéktelen kávéfogyasztás is.
Az internet megjelenésével már az egészen fiatal, általános iskolás gyerekek is gyakran nem szóban, hanem írásban beszélgetnek, chatelnek egymással. Fehérné Kovács Zsuzsanna szerint a kizárólag írásban történő kommunikáció jelentősen beszűkíti a verbális kommunikációs kompetenciájukat, könnyen önbizalom-hiányossá és visszahúzódóvá válhatnak. A szakértő szerint a tipikusan fejlődő kisgyerekek a kommunikáció, a beszédtanulás során leginkább a beszélő szájára, arcára, felsőtestére koncentrálnak, ezeknek a vizuális jeleknek fontos szerepük van a kommunikációs következtetések megszületésében. Ha ezek a megerősítő vizuális, nonverbális jelek hiányoznak, akkor nagyobb az esély a kommunikációs zavarok keletkezésére. Ezeknek a gyerekeknek nem feltétlenül rosszabb a szókincsük, de korlátozottabbak lehetnek a nyelvi kompetenciáik – mondja Fehérné.
A gyerekek és a kamaszok számára is fontos az a minta, amit a médiában látnak. A szakértő szerint a kereskedelmi média leegyszerűsített nyelvi világa, melyben a legtöbb műsorvezető igen gyorsan és egyszerű szerkezetben beszél, negatív beszédpélda. A fiatalok könnyen megszokják ezt a beszédstílust, és alkalmazkodnak is hozzá. Fehérné a gyerekekkel kapcsolatban hangsúlyozza az olvasás és az esti mese fontosságát, mert ezek nemcsak a nyelvet, hanem a fantáziát is fejlesztik. Természetesen a televíziónak nem kizárólag negatív hatásai lehetnek, a közszolgálati média megújult, m2-es csatornájának számos, kifejezetten gyerekbarát műsora is van.
