Ez kutyorog Magyarország gyomrában

A lebilincselő barlangvilág nemrég felfedezett területeiről jelenik meg csütörtökön hiánypótló kiadvány. Mutatunk pár képet is!

– Úgy találtuk például a Szent Özséb-barlangot, hogy kiolvadt felette a hó, és pár óra munkával már lent is voltunk 60 méter mélyen, de ez a ritkább eset. Hazánkban, ahol nagy a népsűrűség és hegyek szinte alig vannak, általában csak nagy munka árán lehet barlangokat felfedezni. Az a módszer, hogy sétálunk a hegyen és belebotlunk, valamikor 100 éve még működött, ma már nem jellemző. A Szent Özséb-barlang volt a kivétel, 2003-ban. De azt sem sikerült reprodukálni, azaz később hiába jártuk be az egész hegységet keresztül-kasul, több hasonló felfedezés nem történt. A Vacska-barlang, amelynek felfedezésében mások mellett mi is sokat dolgoztunk, már nem ilyen volt. Ott hosszú, kitartó munkával születtek csak eredmények, erre a legaktívabb résztvevők évente akár 100 napot is áldoztak szabadidejükből, illetve az életükből; „normális embernek” ennyi szabadideje nincs – teszi hozzá Slíz György.

– Miután megneszelik „a helyet”, mi történik?
– Ha találunk egy rést, ahol a fal tövében áramlik ki a levegő, de csak 5 centis, elkezdjük kiásni az agyagot alatta, és vödörbe rakva odébb helyezzük. Viszont elfogy a hely, ezért körülbelül 10 ember szükséges ahhoz, hogy csatárláncban kiadogassuk a vödröket egy távolabbi, nagyobb „teremig”. Vagy eljutunk egy olyan helyre, ahol a járat fölfelé folytatódna, de omladék torlaszolja el, amelyhez alulról férünk hozzá. Meg kell próbálni úgy lebontani, nehogy a végén alatta maradjunk... Vagy át kell préselődni egy olyan szűkületen, amely a tüdőnket is úgy összenyomja, hogy csak a hasunk felé lehet egy kis levegőt venni... Rosszabb esetben métereken át kell a fejletlen járatot a kőzetben úgy kifaragni, hogy legalább kúszva el lehessen férni benne. Mindeközben gyakran olyan sár van, hogy a disznóól semmi ahhoz képest, viszont ilyenkor is vigyázni kell, ne kenjük össze  például az esetleges cseppköveket. Ez csak néhány példa, sokféle feladat merülhet fel, ami miatt a barlangkutatás nagyon sokszínű, kreativitást, elszántságot és csapatmunkát igénylő tevékenység, és persze komoly felelősség is, hiszen a természetvédelmi szempontokat maximálisan szem előtt kell tartani.

A barlang Slíz szerint nem homokozó, ahol bármerre áshatunk, hiszen az értelmetlen bontásokkal és tereprendezésekkel elveszti az esztétikai értékét, a természetes jellegét. Amikor viszont a végén feltárul az új járat, az kárpótlás mindezen munkáért, akkor is, ha a neheze ekkor következik.

– Először is fel kell térképezni; ha olyan helyen van, akkor lehet, hogy ki is kell építeni a bejáratát. Aztán ki kell tágítani benne az olyan szakaszokat, ahol át lehet ugyan vergődni, de a gyors közlekedés lehetetlen. És további bontásokat kell folytatni, ugyanis olyan sok az ismeretlen, hogy minél több végponton érünk el továbbjutást, annál több új végpont lesz – magyarázza a szakember.

A számos kalandos történetről, illetve a barlangok föld alatti világáról szól tehát az a kiadvány, amivel Slíz György és szerzőtársai március 27-én a nyilvánosság elé állnak.

– Biztos vagyok benne, hogy a könyv mindenkit érdekelni fog, aki a természet iránt érdeklődik. Ugyanis szó van benne az elmúlt tíz évben Magyarországon feltárt barlangok zöméről, így hiánypótló. Ugyanis ilyen átfogó mű a Magyarország fokozottan védett barlangjai című könyv 2003-as megjelenése óta nem készült. Benne van a tapolcai Berger Károly-barlang, amelyben az ország legnagyobb föld alatti tavai húzódnak, „mellesleg” kristályokkal bélelve, vagy a már említett Vacska-barlang, de külön fejezetben írunk arról is, hogy miből áll egy járat feltárása, továbbá a felfedezések történeteit is igyekszünk visszaadni, hogy ne csak ismeretterjesztő mű, hanem egyúttal izgalmas olvasmány is legyen, persze szigorúan ügyelve a valósághűségre.

A könyvben 27 barlanggal ismerkedhetünk meg, ám az újonnan feltárt járatok egyike sem látogatható, csak a barlangászok számára, tehát a nagyközönségnek nincs kiépítve. Ezért is érdemes elolvasni, így bepillantást enged ebbe az egyébként elzárt világba. (Megjelenését a Nemzeti Kulturális Alap támogatja.)