A Világmozgalom az Asztmásokért szervezet kezdeményezésére 1998 óta minden év május elején megrendezik az asztma világnapját. Ebből az alkalomból összeszedtük, milyen jellemző tünetei vannak a betegségnek, és hogyan érdemes kezelni.
Akinél már diagnosztizálták az asztmát, annak kötelező az éves felülvizsgálat, de súlyosabb esetben akár féléves kontroll is indokolt. Ahogy minden betegségnél, itt is elsődleges a folyamatos együttműködés az orvossal. A konzultációk célja, hogy a páciens minél jobban megismerje és tudatosan kezelje saját állapotát.
A világnap támogatói között szerepel az Egészségügyi Világszervezet és az Egyesült Államok Nemzeti Légzési és Keringési Tudományos Intézete.
Az asztma kialakulásának több oka lehet, beszélhetünk genetikai hajlamról és környezeti hatásokról is. Utóbbihoz kapcsolható az allergia, a dohányfüst vagy a légúti megbetegedések. Az asztma nem csupán a tüdő betegsége, gyakran az egész szervezet helytelen működése okozza. A külső ingereken túl tehát a szervezet saját immunfolyamata is kiválthatja, ilyenkor beszélünk autoimmun eredetű asztmáról.
Legjellemzőbb tünetei a légszomj, a zihálás, a köhögés és a mellkas szorító érzése; jelenleg gyógyíthatatlan betegség. Leginkább a tüdőkapacitást felmérő légzésvizsgálattal mutatható ki, melyet a tüdőgondozóban végeznek el háziorvosi beutalásra. Az akkut tüneteket inhalátorral vagy ritkábban szájon át szedhető szteroidokkal csökkentik, nagyon súlyos esetben intravénás gyógyszerre vagy kórházi kezelésre van szükség. A tüdőkapacitás javítása érdekében érdemes naponta légzéstechnikai gyakorlatokat végezni, így megerősödnek a tüdő körüli izmok, és a stresszszint is csökken.
Világszerte egyre többen, mintegy 300 millióan szenvednek asztmában, amely felnőtteknél és gyerekeknél is előfordul, de a gyermekek mintegy fele „kinövi”. Magyarországon körülbelül százezer gyermeket és több mint kétszázezer felnőttet érint a betegség. A munkahelyi körülményekből fakadó asztma a felnőtt lakosság körében főleg az autófényezőket, a pékeket, az ápolónőket, a vegyszerekkel dolgozókat és az állatgondozókat, fodrászokat veszélyezteti. Az asztmás beteg azonban ma már a korszerű készítményekkel akár tünetmentessé is válhat, ilyenkor komolyan nem befolyásolja a munkaképességet.
Mivel az asztma gyakran allergiás tüneteket követően – pollen- vagy porallergia – jelentkezik, a betegség diagnosztizálása után érdemes gondoskodni a megfelelő – napi 1000-2000 mg – mennyiségű C-vitamin-mennyiségről. Ez segít csökkenteni a hisztaminfelszabadulás mértékét. Természetesen minden vitamin és táplálékkiegészítő esetében fontos konzultálni a kezelőorvossal, mivel ezek reakciója akár ellentétes eredményt is kiválthat.
A táplálékkiegészítők mellett fontos a megfelelő mennyiségű nyers zöldség és gyümölcs fogyasztása is, ügyelve persze a lehetséges keresztallergiákra.
