A strandbüfékben vásárolt ételek veszélyei

Nem mindegy, mit és hol fogyasztunk; ha nem vigyázunk, kórházi kezelés és kellemetlen betegség lehet a vidám pihenésből.

Kuslits Szonja
2014. 06. 24. 7:06
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ahogy azt már korábban megírtuk, nem mindegy, hogy a nagy nyári melegben milyen vízben hűtjük le magunkat, mert a strandokon – különös tekintettel az illegális fürdőhelyekre – kellemetlen fertőzéseket is elkaphatunk a vízben, ha nem vagyunk elég óvatosak. Az sem mindegy, hogy milyen strandeszközökkel szeljük a habokat.

Most az ételek kerültek a középpontba, a panaszbejelentésekről, engedélyekről és a biztonságos büfékről Zoltai Annát, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatósága vendéglátás- és étkeztetésfelügyeleti osztályának vezetőjét kérdeztük.

– Milyen egészségügyi kockázatai lehetnek a strandbüféknek?
– Normális esetben nem szabadna hogy bármilyen egészségügyi kockázatot vagy veszélyt jelentsen egy strandbüfé. A legális strandokon ez többnyire megvalósul, a komoly probléma az illegális strandoknál felállított, vonatkozó engedéllyel nem rendelkező alkalmi árusokkal van. A strandokon üzemeltetett büféknek külön engedélyre van szükségük ahhoz, hogy ételt árusíthassanak.

– Mennyi időre szól az engedély, és a fogyasztók hogyan tájékozódhatnak arról, hogy a hely rendelkezik-e vele?
– A strandokon kizárólag a külön engedéllyel rendelkező helyek tarthatnak nyitva és árusíthatnak ételt-italt. Lényeges, hogy a vásárlók éberek legyenek, ha bármi gyanúsat észlelnek, ne vásároljanak az adott helyen. A mozgóárusok esetében jogszabályok határozzák meg, hogy lennie kell egy telephelynek; érdemes megnézni, van-e ilyen, illetve fel van-e tüntetve. Ha úgy tapasztalják, hogy nincs erre vonatkozó információ, inkább keressenek más helyet. A külön engedély folyamatos vagy szezonális lehet, a nyitás előtti vizsgálat alapján kapja a vállalkozó, és később váratlanul ellenőrzünk.

– Azokon a helyeken, ahol nem frissen készült élelmiszert – lángost vagy sült kolbászt – árulnak, mire érdemes figyelnie a vásárlónak?
– A csomagolt élelmiszerek esetében a lejárati időt kell megnézni, bár ezek az ételek-italok kevésbé veszélyesek, mint a nyitottan, melegen vagy hűtve tartott fogások. Ahol például felhalmozták a kínálópultokon a kihűlt ételt, amelyet a fogyasztás előtt újra kell melegíteni, ott inkább ne vásároljanak. A tárcsaszerűen felhalmozott és kihűlt étel a fesztiválokon is jellemző, ahol ráadásul gyakran nincsenek is megfelelően védve az ételek, ezért a por és a legyek is könnyen rászállnak. Ha a minőségi problémák már ránézésre egyértelműek, nem szabad az adott helyen étkezni. A lángossal kapcsolatban azt tanácsolnám, hogy ne egyenek abból, amelyen érződik, hogy égett olajban sütötték, amelynek szúrós szaga van, az olajban ugyanis olyan égéstermékek halmozódik fel, amely káros lehet az emberek számára.

– Milyen gyakran vizsgálnak a Nébih szakemberei, és pontosan mit?
– A szezonális létesítményeket, amint említettem, nyitás előtt a járási főállatorvos hivatala vizsgálja be. A szezon alatt a vállalkozók felelőssége, hogy a hely megfelelően üzemeljen, nekik kell felkészíteni a személyzetet, és biztosítaniuk a megfelelő oktatást a számára. Természetesen szúrópróbaszerűen is folyamatosan ellenőriznek a munkatársaink, nyáron kiemelten figyelünk a strandokon üzemelő vendéglátó egységekre, fagyizókra, büfékre, fesztiválokra és gyermektáborokra is.

– Mik az ételek okozta leggyakoribb fertőzések a nyári időszakban?
– A nagy melegben az ételek gyorsabban romlanak, a betegségek és fertőzések elkerülésében a fogyasztóknak is nagy a felelősségük. Ha kétségek merülnek fel, nem szabad kockáztatni. Manapság a szalmonella a ritkábban előforduló betegségek közé tartozik, inkább más, hasmenéssel és hányással járó megbetegedések jellemzőek. Nem győzzük hangsúlyozni a kézmosás, illetve a zöldségek és a gyümölcsök alapos megmosásának fontosságát, hiszen ezzel elkerülhető több betegség is.

– Ha probléma merül fel, hová fordulhatnak a fogyasztók?
– A Nébih működtet egy zöldszámot – 06-80-263-244 –, amelyet bárki hívhat olyan esetben, ha kétsége merül fel a hely tisztaságával vagy az étel minőségével kapcsolatban. A telefonon tett bejelentéseket 48 órán belül kivizsgáljuk. Gyakran előfordulnak olyan bejelentések, hogy kisit savanyú volt a szósz az ételben vagy romlott ízű a hús, ennek ellenére mégis megették, amitől aztán megbetegedtek. Ez a legrosszabb magatartás. Ha bármilyen ételnek nem friss, vagy a megszokottól lényegesen eltérő, romlott íze van, akkor jobb nem megenni, és az üzemeltetőnél reklamálni. Tavaly a szezonális ellenőrzéseken a vendéglátó helyek 81,5 százaléka nyújtott megfelelő teljesítményt, 18,5 százalék esetében kifogásokat tapasztaltunk. Fontos, hogy igényesek legyenek a fogyasztók, és reklamáljanak, ha valami nem felel meg az elvárásoknak.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.