Rengeteg – olykor egymásnak merőben ellentmondó – tanulmány jelent már meg a napozásról. Az egyikben azt hangsúlyozzák, hogy nagyon vigyázzunk vele, mert nyáron nemcsak a leégett bőr kínzó fájdalma vár a könnyelműekre, hanem a melanoma kialakulásának is nagyobb a veszélye. Vannak azonban olyan kísérletek is, amelyek azt igazolják, hogy a túl kevés napfénynek való kitettség növeli a bármilyen okból bekövetkező halálozás kockázatát. Ugyanez a tanulmány igazolta azt is, hogy azok a nők, akik napoztak a nyári hónapokban, 10 százalékkal kisebb valószínűséggel haltak meg bőrrák miatt. Vagyis ha ezek a tanulmányok valóban helytállók, akkor az azt jelenti, hogy a napfény hiánya és a túl sok és erős napsugárzás is bőrrákot okozhat. Ezek után tehát az sem jó, ha napozunk, de az sem, ha nem? A bőrrák megelőzéséről és a napozás alapszabályairól kérdeztük meg professzor dr. Liszkay Gabriellát, az Országos Onkológiai Intézet bőrgyógyászati osztályának vezető főorvosát.
„Sajnos az iskolákban nem tanítják, pedig nagyon fontos lenne a gyermekek egészségre nevelése szempontjából, hogy tudják, milyen veszélyeket rejt a kontrollálatlan napozás” – mondta dr. Liszkay Gabriella. A főorvos szerint a napozással leginkább azoknak kell vigyázniuk, akik a rizikócsoportba tartoznak, azaz akiknél a családban fordult már elő daganatos megbetegedés, és/vagy fehér bőrűek, és/vagy szeplősek, vagy sok anyajegyük van. A szakember szerint ha a bőrgyógyászokon múlna, akkor senkit nem engednének a napra délidőben, még azokat sem, akiknek egész sötét a bőrük. Az Országos Onkológiai Intézet szakértője szerint normális időben (kora délelőtt és késő délután) szabad napozni, de véletlenül sem szabad leégni.
Manapság a fényvédő krémekkel kapcsolatosan is megoszlanak a vélemények, a múlt héten a Nature című folyóiratban megjelent tanulmány szerint nem nyújtanak teljes védelmet a bőrrák legsúlyosabb típusa, a melanoma ellen. Az osztályvezető főorvos szerint azoknak, akik a rizikócsoportba tartoznak, a legmagasabb faktorszámú naptejek sem elegendők, még nyáron is testüket fedő ruhában kell járniuk. Ami a fényvédő krémeket illeti, minél magasabb faktorszámú a naptej, annál hatékonyabb. Azoknak, akik a bőrdaganat kialakulásának szempontjából nem tartoznak a rizikócsoportba, a professzor a 20-as körüli faktorszámú naptejeket ajánlja.
További cikkeinket a bőrrákról itt olvashatja.
A főorvos szerint a fentebb említett tanulmány és az ahhoz hasonlóak – melyek szerint a napozás kerülése is okozhat bőrrákot – sajnos széles körben terjednek, pedig igen téves útirány az embereket hasonló információval ellátni, az ilyen helytelen híreknek lehet ugyanis az a következménye, hogy fehér bőrű, rákvörösre égett albínók sorakoznak a bőrgyógyászatokon. A napi D-vitamin-szintézishez dr. Liszkay Gabriella szerint napi tíz perc napfénynek való kitettség is elegendő. Ha már az ellentmondásos tanulmányoknál tartunk, az osztályvezető főorvos beszámolt arról a tanulmányról, amely során megelőzés szempontjából D-vitamint adagoltak a kísérleti alanyoknak. A tanulmány azonban kimutatta, hogy a D-vitamin nem bizonyult hatékonynak betegségek megelőzésében. A főorvos ezt a tanulmányt is túlzásnak tartja, ugyanis a D-vitaminra igenis szükségünk van.
A melanoma és a bőrrák az egyik legelterjedtebb daganattípus. Évente 10-20 ezer új esetet diagnosztizálnak. Ezért különösen fontos, hogy azok, akik új elváltozást figyelnek meg magukon, esetleg valamilyen képlet megváltozik (változik az anyajegy alakja, formája, színe, nagysága), forduljanak orvoshoz.
