Mint arról az mno.hu is beszámolt: pénteken tragikus hirtelenséggel elhunyt Szöllősy-Csák Gergely, a Dumaszínház egykori fellépője. A család közleménye szerint bakteriális fertőzés okozta a humorista halálát. Szöllősy-Csák halála is megerősíti azt a tényt, miszerint a bakteriális fertőzés még az antibiotikumok korában is végzetes veszélyt jelenthet. Dr. Ludwig Endrét, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem infektológiai csoportjának munkatársát, az Egyesített Szent István és Szent László Kórház tudományos igazgatóját, a Semmelweis Egyetem tanárát kérdeztük.
Tudatosítanunk kell magunkban, hogy még hatékony antibiotikum-terápia mellett sem lehet minden bakteriális fertőzésben szenvedő beteg életét megmenteni – hangsúlyozta dr. Ludwig Endre. Mint azt az mno.hu-nak kifejtette: sajnos a bakteriális fertőzés esetében is megvan az elkerülhetetlen halálozási arányszám, példának okáért ez akár a 10-20 százalékot is elérheti súlyos tüdő- és agyhártyagyulladás esetén. Bár hihetetlen nagy az antibiotikumok hatékonysága, mégis el kell oszlassuk azt a tévhitet, miszerint az antibiotikumok mindenkit meggyógyítanak – jelentette ki.
Az antibiotikumok sohasem gyógyítottak meg 100 százalékban mindenkit, bizonyos halálozási arányszám megmaradt, és az, hogy kik halnak meg bakteriális fertőzésben, és kik élik túl, több tényezőtől is függ. Ilyen például az életkor: a csecsemők és az idősek sokkal nagyobb kockázatnak vannak kitéve. Az életkor tényezőjén túl ronthatják a túlélési esélyeket az alapbetegségek, amelyek megléte növelheti a megbetegedés esélyét, illetve nagyobb a rizikó a betegség tragikus kimenetelére is.
A fertőzés kimenetele optimális esetben is jár bizonyos rizikóval, de ezt még az alapbetegségek fokozhatják, mivel a más betegségben is szenvedők szervezete nem tud úgy reagálni a „külső támadásra”, mint más egészséges emberé. Például egy májzsugorban szenvedő beteg tízszer nagyobb eséllyel hal meg, ha bekerül a szervezetébe a tüdőgyulladást okozó baktérium, mint az, akinek nincsen alapbetegsége – mondta el lapunknak dr. Ludwig.
Mint azt az egyetemi tanár kifejtette: az életkoron és az alapbetegségeken túl a fertőzés helye is ronthatja a túlélési esélyeket. Tudniillik a szervezetben vannak olyan helyek is, ahová az antibiotikumok nem jutnak el a megfelelő koncentrációban, így például az agyhártyagyulladás esetén. Ezen túl az sem mindegy, hogy a beteg milyen gyorsan kerül ellátásra, valamint hogy mennyire kezelik helyesen. Amikor egy fertőzés különösen súlyos, akkor nagyon fontos az időfaktor, mert szepszis (vérmérgezés) alakulhat ki, előrehaladott stádiumában viszont már elkerülhetetlen a magas halálozás.
Az 1990-es évekig egyre több hatékony antibiotikum került forgalomba, ám a 90-es évektől a helyzet megfordult: egyre több multirezisztens baktérium jelent meg, és egyre kevesebb hatékony antibiotikum áll rendelkezésre, csökkent tehát a hatékony antibiotikum-arzenál, és ez a tendencia nem fog megállni a túlhasználat következtében – véli az egyetemi tanár.
Mint kifejtette: az elmúlt húsz-huszonöt évben nem volt előrelépés az antibiotikumok terén. Ráadásul egyre több az idős, illetve valamilyen krónikus, fertőzésre hajlamosító alapbetegségben szenvedő beteg, egyre több a rezisztens baktérium is. Dr. Ludwig Endre véleménye szerint ez az elkövetkező öt évben nem fog változni, mert nincsenek olyan antibiotikum-molekulák, amelyektől előrelépést lehetne várni a gyógyszerfejlesztés területén. Az egyetemi tanár azt is hangsúlyozta, hogy ez természetesen nem csak hazai probléma, hanem világszerte gondot okoz.
Az Egyesített Szent István és Szent László Kórház tudományos igazgatója szerint jobb híján a rezisztencia mértékének növekedését kell valamilyen módon csökkenteni. Erre többféle módszer is van. Egyrészt el kellene érni, hogy csak azok kapjanak antibiotikumot, akiknek erre valóban szükségük van (a feleslegesen adott antibiotikumok jelentős hányadát gyerekkorban használják fel). Másrészt maximalizálni kellene a kórokozók elterjedése elleni tevékenységet. Harmadrészt sokkal jobb financiális körülményekre lenne szükség, negyedrészt jobban kellene élni az egyik legfontosabb megelőzési lehetőséggel, az oltások alkalmazásával.
Arra a kérdésünkre, miszerint van-e arra vonatkozó számadat, hogy Magyarországon hány ember veszti életét bakteriális fertőzés következtében, a szakértő így válaszolt: nincsen bejelentési kötelezettség, így ezt nem lehet tudni, ráadásul a terület igen szerteágazó, a húgyúti fertőzésektől a csontfertőzéseken át egészen a tüdő- és agyhártyagyulladásig, a szervezet bármely részében felléphet bakteriális fertőzés.
Az ember biológiai lény, hihetetlen mennyiségű, az egészségi állapotunk szempontjából igen fontos szerepet betöltő baktériummal élünk együtt. Ezek a baktériumok átlagos körülmények között segítenek az embernek, de ha például a vastagbél kilyukad, akkor az a baktérium, ami egészen addig békésen éldegélt ugyanott, képes később halált okozni. Dr. Ludwig véleménye szerint a bakteriális fertőzések és az antibiotikum-rezisztencia hihetetlen komplex dolog, ennek ellenére túl keveset foglalkozunk vele, és hiányzik az orvosegyetemeken a fertőzéses kórképek megfelelő hangsúlyú oktatása is.
