Végzetes veszély: ezt kell tudni a bakteriális fertőzésről

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Magyar Nemzet

A bakteriális fertőzés még az antibiotikumok korában is végzetes veszélyt jelenthet. Szakértőt kérdeztünk.

Konopás Noémi
2014. 06. 26. 19:02

Mint azt az egyetemi tanár kifejtette: az életkoron és az alapbetegségeken túl a fertőzés helye is ronthatja a túlélési esélyeket. Tudniillik a szervezetben vannak olyan helyek is, ahová az antibiotikumok nem jutnak el a megfelelő koncentrációban, így például az agyhártyagyulladás esetén. Ezen túl az sem mindegy, hogy a beteg milyen gyorsan kerül ellátásra, valamint hogy mennyire kezelik helyesen. Amikor egy fertőzés különösen súlyos, akkor nagyon fontos az időfaktor, mert szepszis (vérmérgezés) alakulhat ki, előrehaladott stádiumában viszont már elkerülhetetlen a magas halálozás.

Az 1990-es évekig egyre több hatékony antibiotikum került forgalomba, ám a 90-es évektől a helyzet megfordult: egyre több multirezisztens baktérium jelent meg, és egyre kevesebb hatékony antibiotikum áll rendelkezésre, csökkent tehát a hatékony antibiotikum-arzenál, és ez a tendencia nem fog megállni a túlhasználat következtében – véli az egyetemi tanár.

Mint kifejtette: az elmúlt húsz-huszonöt évben nem volt előrelépés az antibiotikumok terén. Ráadásul egyre több az idős, illetve valamilyen krónikus, fertőzésre hajlamosító alapbetegségben szenvedő beteg, egyre több a rezisztens baktérium is. Dr. Ludwig Endre véleménye szerint ez az elkövetkező öt évben nem fog változni, mert nincsenek olyan antibiotikum-molekulák, amelyektől előrelépést lehetne várni a gyógyszerfejlesztés területén. Az egyetemi tanár azt is hangsúlyozta, hogy ez természetesen nem csak hazai probléma, hanem világszerte gondot okoz.

Az Egyesített Szent István és Szent László Kórház tudományos igazgatója szerint jobb híján a rezisztencia mértékének növekedését kell valamilyen módon csökkenteni. Erre többféle módszer is van. Egyrészt el kellene érni, hogy csak azok kapjanak antibiotikumot, akiknek erre valóban szükségük van (a feleslegesen adott antibiotikumok jelentős hányadát gyerekkorban használják fel). Másrészt maximalizálni kellene a kórokozók elterjedése elleni tevékenységet. Harmadrészt sokkal jobb financiális körülményekre lenne szükség, negyedrészt jobban kellene élni az egyik legfontosabb megelőzési lehetőséggel, az oltások alkalmazásával.

Arra a kérdésünkre, miszerint van-e arra vonatkozó számadat, hogy Magyarországon hány ember veszti életét bakteriális fertőzés következtében, a szakértő így válaszolt: nincsen bejelentési kötelezettség, így ezt nem lehet tudni, ráadásul a terület igen szerteágazó, a húgyúti fertőzésektől a csontfertőzéseken át egészen a tüdő- és agyhártyagyulladásig, a szervezet bármely részében felléphet bakteriális fertőzés.

Az ember biológiai lény, hihetetlen mennyiségű, az egészségi állapotunk szempontjából igen fontos szerepet betöltő baktériummal élünk együtt. Ezek a baktériumok átlagos körülmények között segítenek az embernek, de ha például a vastagbél kilyukad, akkor az a baktérium, ami egészen addig békésen éldegélt ugyanott, képes később halált okozni. Dr. Ludwig véleménye szerint a bakteriális fertőzések és az antibiotikum-rezisztencia hihetetlen komplex dolog, ennek ellenére túl keveset foglalkozunk vele, és hiányzik az orvosegyetemeken a fertőzéses kórképek megfelelő hangsúlyú oktatása is.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.