A Neurology című ideggyógyászatai szaklapban közzétett tanulmány szerzői mintegy 1650, a 65. életévüket betöltött ember adatait vizsgálták meg. Kutatásuk nem az első, amely erre az összefüggésre utal, ám szerzői szerint ez az eddigi legnagyobb léptékű – adta hírül a BBC.
Az Exeteri Egyetem orvosi karának David Llewellyn vezette kutatócsoportja hat éven át követte a vizsgálat résztvevőit. Az időszak kezdetén senki sem szenvedett demenciától, szív- és érrendszeri betegségektől és agyvérzése sem volt senkinek. Az időszak végén azt találták, hogy a megfelelő D-vitamin-szinttel rendelkező 1169 résztvevőnél tíz százalék volt az esélye, hogy kialakul a demencia. Hetven embernél tapasztaltak komoly D-vitamin-hiányt: náluk nagyjából duplájára, húsz százalékra nőtt a kockázat.
„Azt vártuk, hogy összefüggést találunk a D-vitamin alacsony szintje és a demencia, illetve a Alzheimer-kór kockázata között, ám az eredmény bennünket is meglepett: valójában kétszer olyan erős volt a kapcsolat, mint előzetesen véltük” – magyarázta Llewellyn.
További kutatásnak kell megállapítania, vajon a D-vitamin pótlásával késleltethető-e vagy megelőzhető-e az Alzheimer-kór vagy az elbutulás. Azt nem mutatta ki a kutatás, hogy a D-vitamin alacsony szintje demenciát okozna – tette hozzá.
Nagy-Britanniában körülbelül 800 ezren élnek demenciával, számuk 2021-re egymillió fölé emelkedhet. A D-vitamin forrása lehet a táplálék (olajos halak), a táplálék-kiegészítők és a bőrt érő napsütés. Az idősebbek bőre már nem képes olyan hatékonyan D-vitaminná alakítani a fényt, ezért náluk valószínűbb a hiány és inkább szorulnak pótlásra más forrásokból.
A D-vitamin neve ellenére nem vitamin, hanem egy rendkívül érdekes molekula, amely már 500 millió éve jelen van a Földön. Alapvető szerepe a sejtek szaporodásának gátlása, a sejtek differenciálódásának fokozása, huszonötezer génünk tizedének működését képes befolyásolni. Hiányának kezelésére először 1824-ben írtak fel csukamájolajat, száz évvel később pedig rájöttek arra, hogy a D-vitamin-hiány előfordulása szoros összefüggést mutat a napfény szezonális változásával.
A D-vitamin-hiány megszüntetésével a magyarok halandósága 7-10 százalékkal csökkenne, az átlagéletkor pedig 2-3 évvel nőne. A szükséges D-vitamin-érték elérése 26 százalékkal csökkentené a csípőtáji törések, 78 százalékkal a gyermekkorban kialakuló 1-es típusú cukorbetegség, 35 százalékkal a rákos megbetegedések, és jelentős mértékben az influenza kockázatát. Korábbi tanulmányok kimutatták, hogy a D-vitamin növelheti a mellrákos nőknél a túlélési arányt, míg hiánya a férfiak esetében a prosztatarák jele lehet. Az alacsony D-vitamin-szintet a bőrrák agresszívebb formáival is összefüggésbe hozták.
Bár a szervezet 2-3 hónapig is képes tárolni a D-vitamint, sajnos csak kevés természetes élelmiszerben fordul elő nagyobb mennyiségben. Együnk tengeri halakat, olajos magvakat, mákot vagy tejtermékeket, és ha lehet, akkor mindezt a szabadban tegyük, ugyanis a D-vitamin a napfény hatására termelődik a szervezetben.
Lakatos Péter Semmelweis Egyetem I. sz. Belgyógyászati Klinikájának egyetemi tanára a Magyar Nemzetnek korábban elmondta, hogy a D-vitamin-hiány megszüntetésére elegendő lenne, ha májustól szeptemberig naponta negyed órát pólóban, rövidnadrágban a szabadban töltenénk.
