Génterápiával kezelik a súlyos szívbetegséget

Arra keresik a választ, hogy a génterápia segítségével helyreállítható-e a károsodott szívizom.

KSZ
2014. 08. 14. 14:44
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A szívelégtelenség egy olyan állapot, amelyben csökken a szívizom összehúzódó ereje, így képtelen elegendő vért pumpálni az erekbe. Az Egyesült Királyságban körülbelül ötszázezer ember szenved szívelégtelenségben, és betegek százai várnak szívátültetésre. Nagy-Britanniában évente körülbelül 200 transzplantációt végeznek, azonban a donorhiány miatt átlagosan minden tíz betegből kettő meghal, mielőtt a műtétre sor kerülne – olvasható a The Daily Telegraph online kiadásában, valamint az Imperial College London honlapján.

A szív- és érrendszeri betegségek hazánkban is gyakoriak, a felnőtt lakosság körében a halálozások több mint feléért felelősek. Főként a fiatalkori megbetegedések száma jelentős, ami az európai átlag háromszorosa.

A tudósok évtizedek óta kutatják, hogyan javítható a keringési rendszer, és számtalan megoldási javaslatot vizsgálnak. Egy kis létszámú kutatás például nemrégiben a napi egy „paradicsomtabletta” jótékony hatásait hangsúlyozta, amely javíthatja a vérerek működését, így talán hatásos lehet a szív- és érrendszeri betegségek ellen. A paradicsomon kívül a halfogyasztásnak is pozitív hatásai lehetnek. Egy finn kutatás szerint ugyanis csökken a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázata azoknál, akiknek a halfogyasztás miatt magasabb a vérükben a HDL-szint, mert ezek a részecskék szállítják el a vérerek belső falából a felesleges koleszterint.

De nem árt figyelni arra is, hogy a táplálkozástudományban is bőven találhatunk ellentmondásokat: amit éveken keresztül egészségesnek hittünk, az egy csapásra testünk ellenségévé is válhat, ezért érdemes alaposan utánanézni, mit és mennyit eszünk.

A transzplantációra váró, előrehaladott szívelégtelenségben szenvedő betegek esetében sokszor alkalmaznak mechanikus keringéstámogató eszközöket, amelyek normalizálják a vérkeringést. Ilyen az LVAD (bal kamrai keringéstámogató eszköz), egy elektromos pumpa, amely a vért a szív bal kamrájából az aortába pumpálja. Az Egyesült Királyságban 100-150 páciens él ezzel az eszközzel a megfelelő donorra várva.

Az Imperial College London által tervezett vizsgálat során a kutatók arra keresik a választ, hogy a génterápia segítségével helyreállítható-e a károsodott szívizom, s távlatilag az eljárás egy alternatív, a szívátültetést kiváltó gyógymódot kínálhat-e a betegeknek.

A vizsgálat során a szívizomban a SERCA2a fehérjének a szintjét akarják megemelni, az adott protein ugyanis fontos szerepet játszik az izom-összehúzódásban. A fehérje előállításáért felelős gént egy ártalmatlan, mesterséges vírus segítségével juttatják be a szívizomba. A kezelés után hat hónappal a betegek szívéből apró szövetmintát vesznek, hogy megvizsgálják, megtalálható-e az izomban a gén s mennyire működőképes a páciensek szíve.
Az eljárást 24, előrehaladott szívelégtelenségben szenvedő betegnél alkalmazzák, akiknek vérkeringését LVAD-készülékkel tartják fenn: 16 beteg génterápiában részesül, 8 pedig placebót kap.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.