Hogyan mentheti meg az arany az életünket?

A legfrissebb kutatás eredményei szerint az arany megöli az agy daganatos sejtjeit.

Nem, nem vagyonról, gazdagságról van most szó, bár a pénz sokat segíthet abban, hogy baj esetén a legjobbnál is jobb kezelést kaphassunk. Még csak nem is ékszerről, amelyet sarlatánok javaslatára kell hordanunk, mert megvéd bármitől.

Az arany valóban életet menthet. A sárga fém apró részecskéi kulcsszerepet játszhatnak a legelterjedtebb agydaganatok kezelésében, legalábbis egy új kutatás eredményei szerint.

A tudósok egy „trójai lovat” használtak fel arra a célra, hogy arany nanorészecskéket csempésszenek be az agyba és azok ott megöljék a rákos sejteket.

A Cambridge Egyetem kutatói azt állítják, hogy ezzel a beavatkozással a legelterjedtebb, rendkívül agresszív és mindeddig nehezen kezelhető agydaganatfélét, a glioblastoma multiforme ellen lehet eredményesen harcolni. A rák ezen fajtájától szenvedő betegek általában a diagnózis után pár hónappal meghalnak, csupán 6 százalékuknak van esélye az 5 éves továbbélésre.

Mark Welland professzor, a cambridge-i St. John’s College nanotechnológiai intézetének kutatója kiemelte: „A kemoterápiával kombinált kezelés elképesztően hatékonynak mutatkozott az élő sejtekben. Ez nem gyógykezelés, de megmutatja, hogy a nanotechnológiában milyen óriási lehetőségek rejlenek, például az agresszív daganatok ellen is. Ha a sejteket támadó szerekkel kombináljuk ezt a stratégiát, akkor képesek lehetünk arra, hogy a glioblasztómát és más veszélyes daganatokat kezeljünk a jövőben.”

A kísérletek folyamán a kutatók daganatos betegektől vett és laboratóriumban továbbnevelt sejtekbe aranyat és kemoterápiás gyógyszert juttattak. Amikor a „nanoszféra” a sejteken belülre került, sugárzásnak tették ki azokat. Ennek következtében az arany elektronokat bocsátott ki, ezek pedig tönkretették a daganatos sejtek DNS-ét, valamint teljes szerkezetét, így a kemoterápiás gyógyszer sokkal hatékonyabban végezhette el a feladatát.

A folyamat annyira eredményes volt, hogy a sejtstruktúrán 20 nappal később sem látszott az újraéledés semmilyen jele – amiből arra lehet következtetni, hogy a daganatos sejt teljesen megsemmisült.

Természetesen még sok kutatásra van szükség ahhoz, hogy egy ilyen technológiát rutinszerűen lehessen alkalmazni a mindennapi gyógyításban, de az eddigi eredmények sok reménnyel kecsegtetnek.

Fontos momentuma volt a kísérletnek, hogy közvetlenül a daganatos betegektől vett sejtmintákon végezhették azt el, ami lehetővé tette a tudósok számára, hogy élő sejtekként érjék el a gyógyszeres kezelésnek ellenálló daganatokat.

Colin Watts, a Klinikai Idegtudományi Intézet tiszteletbeli idegsebész tanácsadója, klinikai kutató az új stratégáról így beszélt: „Képesnek kell lennünk arra, hogy a rákos sejteket egyszerre több kezeléssel közvetlenül támadjuk. Ez azért fontos, mert egyes sejtek jobban ellenállnak az egyik kezelésnek, mint a másiknak. A nanotechnológia éppen ezt a lehetőséget nyitja meg előttünk.” Bizonyos daganatokat ráadásul rendkívül nehéz kezelni. Egyrészt a daganat olyan módon növi körbe az egészséges szöveteket, hogy lehetetlenné teszi a sebészi beavatkozást. Másrészt a gyógyszeres kezelés eredményes lehet ideig-óráig, de utána a sejtpopuláció visszanő.

A tudósok azért választották kutatásuk tárgyául az aranyat, mert jóindulatú anyag, önmagában nincs hatással a páciensre, a részecskéinek alakját és méretét pedig rendkívül pontosan lehet tervezni és ellenőrizni. Amikor pedig sugárzásnak teszik ki, a részecskék alacsony energiájú – úgynevezett Auger- – elektronokat bocsátanak ki, ezek pedig alkalmasak a beteg sejtek DNS-ének és más sejten belüli molekuláknak a rombolására. Az alacsony energiájú sugárzás azt jelenti, hogy csak kis távon hat, azaz nem okoz semmilyen komolyabb sérülést a közelben lévő egészséges sejtekben.