Magyar fejlesztők a Rosetta sikeres munkájának hátterében

Már a nyolcvanas években is részt vettünk az űrprojektekben.

Tresó T Tibor
2014. 08. 08. 11:35
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

2014. augusztus 6-án a Rosetta űrszonda utolérte a Nap felé száguldó 67P/Csurjumov–Geraszimenko üstököst, ami jelentős mérföldkő a szonda 2004-ben kezdődött, az égitest megfigyelését célzó küldetésében. Az űrszonda máris olyan képeket küldött a Földre, amilyeneket üstökösről még soha nem láthattunk korábban. A tervek szerint az űrszonda novemberben bocsátja le leszállóegységét a Csurjumov–Geraszimenko felszínére. A leszállóegység, a Philae agyát, a központi vezérlő és adatgyűjtő számítógépét az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont Részecske- és Magfizikai Intézet kutatói az SGF Kft.-vel közösen fejlesztették ki. A tapasztalatokról a projekt egyik hazai résztvevője, a Wigner Fizikai Kutatóközpont űrfizikai és űrtechnológiai osztályának munkatársa, Balázs András beszélt az MNO-nak.

– Céljához ért a 2004-ben útjára indított szonda. Milyen érzés volt látni egy két évtizedes munka eredményét? Ünnepeltek?
– Jó érzés volt, ezúttal is. A rendszeres kitörő örömujjongás nem igazán jellemző ránk, inkább a feszült várakozás a végcél eléréséig vezető rengeteg kisebb, és sok-sok nagyobb lépés során, illetve a megkönnyebbülés, amikor kiderül, hogy sikeres volt egy lépés.

– Az elmúlt tíz évben nap mint nap nyomon követték a Rosetta útját. Hogyan lehet együtt élni egy ilyen technikai kihívással?
– Nem mindig egyszerű együtt élni vele. A technikai kihívások a tervezés fázisában és a megtervezett űrberendezések működtetésének időszakában is nagyon sok erőfeszítést igényeltek, igényelnek, szellemileg és időben egyaránt. Ilyen jellegű nagy nemzetközi misszióknál az együttműködő partnerek egymásra vannak utalva, egymás munkájára időben számítanak, és a szoros határidők mellett a napi nyolc óra munka gyakran nem elég, a munkát rendszeresen haza kell vinni, gyakran hétvégére is. Ez így is marad a misszió végéig. Az együttműködést is gyakorolni kell, technikai és tudományos témákban természetszerűleg lehetnek és voltak különböző megközelítések és felfogások. Egy-egy kiérlelt, közösen elfogadott álláspont elérése sem volt mindig egyszerű feladat, komoly szervezést, sok megbeszélést és egyeztetést, többlépéses iterációt igényelt. És ne feledkezzünk el arról sem, hogy a megbízhatóan működő berendezéseket el is kellett készíteni, és tesztelni. A következő nagy lépés megtétele – ha a misszió végig sikeres lesz – a sok műszer „gazdájára” vár, ez a Rosetta űrszonda és az üstökösre leszálló Philae egység mérési adatainak értékelését jelenti.

Az Európai Űrkutatási Ügynökség kisfilmje a Rosetta űrszondáról:

– Azért az nem mindennapos dolog, hogy magyar szakemberek közreműködhetnek egy nemzetközi űrprojektben. Mikor és hogyan kérték fel önöket a Rosetta-programba?
– A korábbi KFKI, mai nevén Wigner Fizikai Kutatóközpont űrfizikai és űrtechnológiai osztálya már a nyolcvanas években részt vett különböző szovjet és nyugati – azaz ESA- és NASA-féle – űrmissziókban. Példaként említhetném a Halley üstököshöz küldött űrszondát, a Phobosz-projektet, a NASA Cassini-misszióját és egyebeket is. A hosszú évek folyamán kialakult kapcsolatok az együttműködő intézetek és kutatóhelyek, valamint azok munkatársai között segítettek bennünket ahhoz, hogy a Philae leszállóegység elemeinek létrehozásában képbe kerüljünk.

– Mi az önök feladata a projektben?
– Intézetünk munkatársai tervezték és készítették az üstökösre leszálló Philae egység fedélzeti számítógépét. Ennek feladata igen sokrétű, kezdve az üstökösre való leszállás és a talajfogás vezérlésétől a tudományos mérési szekvenciák várhatóan szélsőséges környezeti viszonyok közötti rugalmas végrehajtásán keresztül a hosszú idejű működéshez szükséges hőmérséklet-szabályozás és energiaellátás vezérléséig. A Philae leszállóegység fedélzeti tápellátó rendszerét a Budapesti Műszaki Egyetem Mikrohullámú Tanszékének munkatársai, a DIM por- és az SPM töltöttrészecske-detektor tudományos műszert az MTA Energiatudományi Kutatóközpont Atomenergia-kutató Intézetének kutatói készítették, és a plazmaműszer-konzorcium tagjaként intézetünk kutatói a mérések előkészítésében és a mért adatok értékelésében vesznek részt.

– Milyen a magyar szakemberek megítélése a nemzetközi űrkutatási színtéren?
– Nem vállalkoznék arra, hogy átfogó képet közvetítsek. Az említett példák valamivel megfoghatóbban jelzik, hogy a magyar szakemberek és kutatók kompetens partnerként képesek ezen a színtéren is dolgozni.

– Milyen feladatok várnak még önökre a Rosettával kapcsolatban?
– A Rosetta-, ezen belül különösen a Philae-misszió sok szempontból ugrás az ismeretlenbe. Már a leszállóegység üstökösre való leszállítása is nagyon komoly feladatot ró az ESA repülésirányítóira. Egy üstökös környezetében az „időjárás” barátságtalan, az üstökös felszíne erősen szabdalt, a repülési pályát sok tényező befolyásolja. Számtalan paramétert kell megfelelő pontossággal ismerni és beállítani ahhoz, hogy a leszállóegység a kitűzött helyen biztonságosan célt érjen a Földtől mintegy 450 millió kilométerre. Magyarán a kockázat nem elhanyagolható. A Philae leszállóegység fedélzeti számítógépének programja rugalmas kialakítást igényelt. A fejlesztés során minden lényeges, a működést befolyásoló elemet és körülményt modellezni kellett, egyebek között az üstökösön uralkodó hőmérsékleti és Nap-pálya, más szóval megvilágítási viszonyokat is. A működtető program struktúráját és vezérlő algoritmusait úgy kellett kialakítani, hogy működésük adaptálható legyen a ma még ismeretlen üstökösfelszíni viszonyokhoz is. E tekintetben még komoly feladat vár ránk: a sok-sok működési paraméter beállítása és optimalizálása a leszállás után.

– Milyen további űrkutatási projektekben vesznek részt?
– A Nemzetközi Űrállomáson is dolgozik jelenleg egy műszerünk. A következő évekre részben a tervezés, részben az előkészítés fázisában van még részvételünk a Merkúrhoz induló BepiColombo, a Jupiter jeges holdjait célba vevő Juice, valamint a Nap körüli pályára induló Solar Orbiter ESA-űrmissziók egy-egy tudományos műszerében és a hozzá kapcsolódó földi ellenőrző, modellező és szimulációs berendezések elkészítésében.

 

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.