Napjainkban óriási szerepe van a megfelelő adatvédelemnek, és ez már a hétköznapi felhasználók számára is nyilvánvalóvá kezd válni. Személyre szabott reklámok bukkannak fel, miközben szörfölünk a világhálón, és új generációs televíziók küldenek tovább információkat tévénézési szokásainkról. A Facebook-bejelentkezéseink alkalmával személyes adataink megadását követeli, az általunk használt böngésző pedig minden lépésünket tárolja és elemzi.
A felhasználók aggodalmuknak adnak hangot az egyre gyakoribbá váló adatvédelmi vitákkal, valamint az ezeket előidéző eseményekkel kapcsolatban. A hatalmas visszhangot kapott, Edward Snowden által kiszivárogtatott dokumentumok – melyek szerint az Amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség emberek millióit figyeltette és hallgattatta le a terrorizmus elleni küzdelem jegyében – általános felháborodást eredményezett. Az ügy óta az Európai Unió is erőteljesebben lép fel az adatvédelmi vitákkal kapcsolatban, májusban például egy sok szempontból korszakalkotó esetnek lehettünk tanúi: az EU bíróságának határozata szerint ugyanis az internetes vállalatok – mint például a Google, ahová július közepéig megközelítőleg 91 ezer kérelem érkezett ezzel kapcsolatban – bizonyos esetekben kötelezhetőek arra, hogy a keresési eredményekben megjelenő személyes adatokat eltávolítsák. A legújabb támadás pedig a Facebook ellen irányul: egy osztrák jogász kezdeményezésére több mint huszonötezren szeretnék perelni a közösségi oldalt a szerintük nem megfelelő adatkezelési gyakorlat miatt. Mindeközben pedig folyamatosan újabb és újabb fejlesztési tervekről hallunk, melyeknek azonban a pontos működését szinte lehetetlennek tűnik megismerni.
Dr. Kulcsár Zoltán adatvédelmi szakértő és a Privacy Policy Online Services vezetője szerint valóban egyre nagyobb kihívást jelent személyes adataink védelme az interneten. „Az online szolgáltatók olyan technológiákat alkalmaznak, amelyek képesek követni a felhasználót, valamint internetezési és egyéb szokásairól, mozgásáról, életritmusáról gyűjteni információkat. Ezeket aztán – hasonlóan az adatgyűjtéshez – kontrollálatlanul használják fel üzleti, politikai, személyes vagy akár titkosszolgálati célokra” – magyarázta lapunknak a szakember. Kiemelte, hogy a szolgáltatók ma már nemcsak azt képesek rögzíteni, hogy mikor melyik oldalra, milyen IP-címről és mely böngészőn keresztül lépünk fel, hanem az egérmutató mozgását is megfigyelhetik. Ezenfelül a weblátogatási adatokból is tudnak személyiségi profilt létrehozni, vagy éppen viselkedés alapú reklámokat továbbítani a felhasználók részére. Jó esetben mindez persze az érintett előzetes, minden részletre kiterjedő hozzájárulásával történik, ugyanakkor az adatkezelés pontos folyamata a legtöbb esetben ismeretlen marad számunkra – állapította meg.
Az adatvédelmi vitákat, pereket övező felháborodással kapcsolatban azonban gyakran felhívják a figyelmet: a bizalmatlanság alaptalan, nincs ok a tömeges hisztériára, hiszen ritkán szoktak hétköznapi felhasználók állni a célkeresztben. „Ezekkel az eszközökkel valóban megvalósítható, hogy tehetősebb, határozottabb egyének adataiból húzzanak hasznot: egy webáruház például ugyanazt a terméket magasabb áron kínálhatja számukra, hiszen a szoftver tudja, hogy az illető úgyis megveszi. Ugyanakkor fokozott veszélyben lehetnek azok is, akik nem képesek belátni adataik megosztásának hosszú távú következményeit – gondoljunk például a fiatalokra, akik kompromittáló fotókat küldenek el barátaiknak, melyek aztán kikerülnek a nagy nyilvánosság elé” – foglalt állást dr. Kulcsár Zoltán.
A világháló napjainkban a visszaélések színes tárházát tartogatja, ám a megfelelő internethasználattal jelentős mértékben csökkenthetjük a kockázatát annak, hogy adatainkat illetéktelenek használhassák fel. Az adatvédelmi szakértő azon kérdésünkre, hogy miként is védekezhetünk, egészen hétköznapi, mégis sokak által elhanyagolt intézkedéseket emelt ki.
Nemrégiben a Google bejelentette, hogy a Chrome használói számára egy új titkosító eszközt fejleszt End-to-End néven. Ha elkészül, a felhasználók egyszerűen le tudják majd tölteni a Chrome-áruházból.
A lényeg igen egyszerűen összefoglalva az, hogy ha elküldünk egy titkosítatlan e-mailt, azt bárki elolvashatja, aki a szállítás során találkozik vele, csakúgy mint egy postai képeslap esetében – olvasható a Techtimes internetes oldalon. A titkosítás viszont olyan, mintha „borítékba helyeznénk a képeslapot”.
Ugyan titkosítási eszközök már léteznek, a legtöbbet nem egyszerű használni. Az End-to-End azonban az igen könnyen kezelhető OpenPGP-t fogja alkalmazni.
Elsősorban annak fontosságát hangsúlyozta, hogy minden esetben csak olyan információkat adjunk ki vagy osszunk meg magunkról, amelyek miatt akkor sem szenvedhetünk hátrányt, ha esetleg illetéktelen kézbe kerülnek. Példaként közismert esetet említ: nyaralás közben megosztjuk frissen készített fotóinkat, ezáltal pedig a betörők számára is nyilvánvalóvá válik, hogy egy ideig még távol vagyunk otthonunktól.
Fontos, hogy soha ne használjuk más weboldalakon az e-mail címünkhöz tartozó jelszót, hiszen ha valaki be tud jutni levelezésünkbe, könnyen találhat értékes információkat személyes adataink között: banki vagy útlevéladatoktól kezdve pusztán a születési dátum is szolgálhat arra, hogy visszaélhessenek személyazonosságunkkal.
Vigyázzunk, hogy ne kattintsunk olyan linkekre, melyeknek az érkezésére nem számítottunk! – olvasható az aranyszabály a The Guardian internetes oldalán. A számítógépünk ugyanis úgy fertőződhet meg a legegyszerűbben, ha bedőlünk azoknak, akik arra csábítanak: kattintsunk a megadott címre vagy nyissuk meg a csatolt fájlt. Garry Sidaway, az Integralis nevű, adatvédelmi tanácsadással foglalkozó cég igazgatója ezzel kapcsolatban kiemelte: bár az ilyen üzeneteket gyakran könnyű kiszűrni a helyesírási és nyelvtani hibák alapján, akadnak jól kivitelezett támadások is. Ráadásul a közösségi oldalak segítségével ma már könnyen megismerhetik érdeklődési körünket, láthatják, hogy mit osztunk meg – ezáltal pedig célzottabb támadások válhatnak lehetővé.
Emellett jelszavaink körültekintő megválasztására is érdemes törekednünk. Bár ez a szabály napjainkban nyilvánvalónak tűnhet, egy 2013-as kutatás eredményei aggodalomra adhatnak okot: a kapott adatok szerint ugyanis a brit lakosságnak több mint a fele, 55 százaléka a legtöbb általa látogatott oldalon ugyanazt a jelszót használja. Négy emberből egy, vagyis 26 százalék pedig egyszerűen nevet vagy születési dátumot ad meg.
Szabályozza, hogy kik láthatják adatlapját! A legbiztonságosabb, ha csak ismerőseinkre korlátozzuk ezt a beállítást.
Rendezze listákba ismerőseit! A létrehozott listákkal sokkal könnyebben be tudja majd állítani, hogy egyes bejegyzéseit ismerőseinek mely csoportjaival szeretné megosztani.
Iratkozzon le a keresőoldalak listáiról! Így biztosíthatja, hogy azok ne adják ki keresési találatként profiljukat.
Ne engedje, hogy ismerősein keresztül továbbítódjanak adatai! A Facebook lehetővé teszi, hogy szolgáltatások hozzáférhessenek a személyes adataihoz, abban az esetben is, ha nem járult hozzá: ezt célszerű átállítani.
Használja a Facebook-fiókvédelmet! Így ha új, eddig nem észlelt eszközről próbálnak bejelentkezni, mobiltelefonja segítségével kell azonosítania magát. Ezáltal akkor sem fognak tudni bejelentkezni a fiókjába, ha megszerzik adatait.
Legyünk rendkívül óvatosak, amikor nyílt wifi hálózatot használunk: sok esetben nem könnyű meghatározni, hogy egy hálózat valódi vagy éppen azon keresztül próbál hozzáférni valaki az adatainkhoz – emeli ki egyik cikkében a Daily Mail. Ha nyílt hálózathoz csatlakozik, biztonságosabb, ha mobiltelefonja helyett a laptopját használja, mivel ez utóbbi nagyobb valószínűséggel fogja a veszélyt észlelni és biztonsági jelzést küldeni. „Emellett ügyeljünk arra is, hogy mindig legyen a számítógépen friss védelem a kártevők ellen” – fűzi hozzá Kulcsár Zoltán.
Napjainkban tehát mindig törekednünk kell arra, hogy minél tudatosabban használjuk az internetet, hiszen egy kis elővigyázatossággal rengeteg nehézségtől kímélhetjük meg magunkat. Kulcsár Zoltán végezetül arra hívja fel a figyelmet: ha visszaélést tapasztalunk, érdemes felkeresni az adatkezelőt, akinél tiltakozhatunk az általuk alkalmazott adatkezelési módszer ellen, vagy kérhetjük adataink törlését is. Emellett bátran forduljunk a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz, vagy nyújtsunk be bírósági keresetet az adatkezelő ellen.
