A fiatal állatot a hétvégén vették észre, egyelőre nem tudni, hím vagy nőstény. Egyhetesnek tűnt, amikor a kutatók először megpillantották – mondta Ken Balcomb, a Bálnakutató Központ igazgatója. „A delfinborjú hátuszonya felfelé állt, nem hajlítva, ami arra utal, hogy egynaposnál idősebb lehetett, ezért úgy véljük, szeptember első napjaiban jöhetett világra” – tette hozzá.
Balcomb elmondta: a borjú két felnőtt nőstény között úszott, egyik az anyja, másik a nagynénje lehetett. A Seattle-től mintegy száz kilométerre északnyugatra észrevett kis delfin örömöt szerzett a kutatóknak, jövője miatt mégis aggódnak. Túlélési esélyeit 50 százalékosra teszik, ez az arány két évtizeddel ezelőtt 60 százalék volt – közölte az igazgató.
A Csendes-óceán északnyugati térségében honos populációt a delfinek legfontosabb elesége, a lazac kereskedelmi túlhalászata és élőhelyük szennyezése is sújtja. A delfineket zavarják a szonárt használó katonai gyakorlatok, a tüzérségi lövedékek és a parti bombarobbantások – fejtette ki a kutató. A látványos, fekete-fehér testű kardszárnyú delfinek igen intelligens, közösségi lények, amelyek a tájékozódáshoz, a táplálkozáshoz és a kommunikációhoz hangjeleket bocsátanak ki. Egész életükön át tudják, melyik rajhoz tartoznak – írta az amerikai Nemzeti Óceáni és Légköri Hivatal (NOAA).
Az úgynevezett déli rezidens kardszárnyúdelfin-közösségnek jelenleg 79 tagja van, az adatok szerint 1994-ben még 98-an, 1880-ban mintegy 200-an voltak. A delfinborjú az első utód, amely 2012 óta született. Ugyanabban az évben pusztult el máig tisztázatlan körülmények között egy hároméves nőstény a Juan de Fuca-szorosban tartott hadgyakorlat alatt. A populációt 2005-ben nyilvánították veszélyeztetetté.
