Milyen lesz a közlekedés 2050-ben?

A nagyvárosokban elképesztő dugók vannak, az emberek fulladoznak a szmogtól. Tartson velünk egy kis jövőutazásra!

Szabados Balázs
2014. 09. 22. 15:52
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Minden Budapesten élő ember tudja, milyen idegborzoló a nagyvárosi közlekedés. A csúcsforgalomban órákig tart hazajutni, a sofőrök idegesek, és akkor a légszennyezésről még nem is beszéltünk. Ennél is sokkal durvább a helyzet azonban a kínai, indiai nagyvárosokban, vagy például New Yorkban, Moszkvában. A településtervezők, döntéshozók is tudják, hogy előbb-utóbb drasztikusan meg kell reformálni a városi közlekedést, mert a jelenlegi rendszer egyszerűen tarthatatlan.

Az elektromos autók szép lassan kezdenek beszivárogni életünkbe, elég csak a már hazánkban is kapható Nissan Leaf vagy a Volkswagen e-Up nevét említeni. A gond csak az, hogy ezek a kocsik 7-9 millió forintba kerülnek, nagyjából kétszer annyiba, mint belső égésű motorral ellátott kategóriatársaik, így egyelőre a gazdagok kiváltságának számítanak.

Húsz-harminc év múlva nyilván sokkal olcsóbbak lesznek ezek az autók, ahogy az akkumulátortechnológia, a napelemes megoldások fejlődnek, azonban ettől még a közlekedési dugók problémája nem oldódik meg. Felmérések alapján a legtöbb autóban általában egy-két ember utazik, ami hatalmas pazarlásnak számít, hiszen – normál autókkal és egyterűekkel számolva – akár öt-hét személy is elférne belül. A Toyota fejlesztőmérnökei kész tervezettel álltak elő, amelyet most részletesen bemutatunk. A vicc az egészben, hogy bár 2050-re prognosztizálják ezeket a változásokat, a technológia tulajdonképpen már most a kezünkben van, csak még túl drága az előállításuk.

A japán autógyár fejlesztői szerint néhány évtized múlva mindenkinek lesz saját kocsija, mely napelemmel, üzemanyagcellával, valamint kiváló hatásfokú akkumulátor-rendszerrel fog üzemelni. Ezek az autók képesek lesznek önmagukat irányítani, s közben kommunikálnak az autópályán haladó többi gépjárművel.

A kamionok és buszok konvojban fognak közlekedni, néhány centiméteres követési távolsággal (mintha vonatok lennének), így a légellenállás nagy része csak az elöl haladó járművet érinti. Ezáltal rengeteg üzemanyagot, vagyis energiát lehet megspórolni. Amennyiben valamelyik busz vagy kamion elérte a végcélját, kiáll a konvojból, és az autópályát elhagyva bemegy a városba. Természetesen itt is folyamatos kommunikáció zajlik a konvojban közlekedő gépjárművek között, így ha valami oknál fogva fékeznie kell az élen haladónak, akkor pontosan ugyanabban a pillanatban a többi is elkezd fékezni.

Mikor autónkkal elérjük a város határát, hatalmas parkolóba jutunk, ahol leállítjuk a kocsit, mely a parkolóhely betonjába épített, az elektromágneses indukció elvén működő rendszer segítségével egyből elkezdi feltölteni az akkumulátort – azaz nem kell bedugnunk semmit az autóba.

A városban tehát nem a saját autónkkal közlekedünk, a parkolóban – tenyérlenyomatunk azonosítását követően – bérelhetünk kétüléses autót, vagy akár rollert, gördeszkát, wingletet (lásd a videóban). Természetesen mindegyik közlekedési eszközt elektromotor hajtja.

Az úttest két részre van osztva, a belső sávban haladva automatikus irányítással haladhatunk az elektromos járművel, ebben segédkeznek a betonba épített, sárga színnel jelölt pontok, melyek emellett – szintén az indukciós elvet alkalmazva – haladás közben is töltik árammal az autót. Amennyiben manuálisan szeretnénk vezetni, csak át kell térnünk a külső sávba, és máris miénk az irányítás. Szintén a belső sávot használják az elektromos buszok, melyek teljesen automatikusan működnek.

A járdákon gyalogosan, valamint a korábban említett rollerekkel és wingletekkel lehet közlekedni. Itt is mindegyik eszköz folyamatosan kapcsolatban áll egymással, valamint az úttesten haladó autókkal, nehogy baleset történjék. Ahogy a videóban is látszik, a kisfiú winglete magától lelassul, ugyanis érzékeli, hogy egy elektromos kerekesszékkel közlekedő férfi keresztezi az útját. Ha pedig szeretnénk autóba pattanni, a telefonunk segítségével csak hívnunk kell egy használaton kívül lévő járművet, mely magától odajön, ahol várakozunk – mint a Batmanben a Batmobile.

Az egész várost természetesen hatalmas napelemek látják el energiával – hatásfokuk 2050-re nyilván megsokszorozódik –, este, illetve amikor felhőssé válik az idő, a rendszer átvált a szélerőművekre. A hatalmas parkolókban folyamatosan töltődik autónk akkumulátora, így ha ismét hosszabb útra szeretnénk menni, mondjuk a vidéki nyaralóba, akkor teljesen feltöltött állapotban ülhetünk kocsiba.

A Toyota mérnökei nem a spanyolviaszt találták fel, csak összegyűjtötték a jelenleg még gyerekcipőben járó technológiai újdonságokat, rendszerbe foglalták és továbbgondolták őket. Az általuk felvázolt vízió teljesen logikus, és ötleteik nagy része összecseng más „jövőbe látó” kutatómérnök-csapat tervével. Amit a videón láthatnak, nem utópia, tényleg képesek vagyunk ennek megvalósítására, de mint minden az életben, ez is többismeretlenes egyenlet, ahol különböző érdekek ütköznek egymással.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.