Milyen lesz a közlekedés 2050-ben?

A nagyvárosokban elképesztő dugók vannak, az emberek fulladoznak a szmogtól. Tartson velünk egy kis jövőutazásra!

Minden Budapesten élő ember tudja, milyen idegborzoló a nagyvárosi közlekedés. A csúcsforgalomban órákig tart hazajutni, a sofőrök idegesek, és akkor a légszennyezésről még nem is beszéltünk. Ennél is sokkal durvább a helyzet azonban a kínai, indiai nagyvárosokban, vagy például New Yorkban, Moszkvában. A településtervezők, döntéshozók is tudják, hogy előbb-utóbb drasztikusan meg kell reformálni a városi közlekedést, mert a jelenlegi rendszer egyszerűen tarthatatlan.

Az elektromos autók szép lassan kezdenek beszivárogni életünkbe, elég csak a már hazánkban is kapható Nissan Leaf vagy a Volkswagen e-Up nevét említeni. A gond csak az, hogy ezek a kocsik 7-9 millió forintba kerülnek, nagyjából kétszer annyiba, mint belső égésű motorral ellátott kategóriatársaik, így egyelőre a gazdagok kiváltságának számítanak.

Húsz-harminc év múlva nyilván sokkal olcsóbbak lesznek ezek az autók, ahogy az akkumulátortechnológia, a napelemes megoldások fejlődnek, azonban ettől még a közlekedési dugók problémája nem oldódik meg. Felmérések alapján a legtöbb autóban általában egy-két ember utazik, ami hatalmas pazarlásnak számít, hiszen – normál autókkal és egyterűekkel számolva – akár öt-hét személy is elférne belül. A Toyota fejlesztőmérnökei kész tervezettel álltak elő, amelyet most részletesen bemutatunk. A vicc az egészben, hogy bár 2050-re prognosztizálják ezeket a változásokat, a technológia tulajdonképpen már most a kezünkben van, csak még túl drága az előállításuk.

A japán autógyár fejlesztői szerint néhány évtized múlva mindenkinek lesz saját kocsija, mely napelemmel, üzemanyagcellával, valamint kiváló hatásfokú akkumulátor-rendszerrel fog üzemelni. Ezek az autók képesek lesznek önmagukat irányítani, s közben kommunikálnak az autópályán haladó többi gépjárművel.

A kamionok és buszok konvojban fognak közlekedni, néhány centiméteres követési távolsággal (mintha vonatok lennének), így a légellenállás nagy része csak az elöl haladó járművet érinti. Ezáltal rengeteg üzemanyagot, vagyis energiát lehet megspórolni. Amennyiben valamelyik busz vagy kamion elérte a végcélját, kiáll a konvojból, és az autópályát elhagyva bemegy a városba. Természetesen itt is folyamatos kommunikáció zajlik a konvojban közlekedő gépjárművek között, így ha valami oknál fogva fékeznie kell az élen haladónak, akkor pontosan ugyanabban a pillanatban a többi is elkezd fékezni.

Mikor autónkkal elérjük a város határát, hatalmas parkolóba jutunk, ahol leállítjuk a kocsit, mely a parkolóhely betonjába épített, az elektromágneses indukció elvén működő rendszer segítségével egyből elkezdi feltölteni az akkumulátort – azaz nem kell bedugnunk semmit az autóba.

A városban tehát nem a saját autónkkal közlekedünk, a parkolóban – tenyérlenyomatunk azonosítását követően – bérelhetünk kétüléses autót, vagy akár rollert, gördeszkát, wingletet (lásd a videóban). Természetesen mindegyik közlekedési eszközt elektromotor hajtja.

Az úttest két részre van osztva, a belső sávban haladva automatikus irányítással haladhatunk az elektromos járművel, ebben segédkeznek a betonba épített, sárga színnel jelölt pontok, melyek emellett – szintén az indukciós elvet alkalmazva – haladás közben is töltik árammal az autót. Amennyiben manuálisan szeretnénk vezetni, csak át kell térnünk a külső sávba, és máris miénk az irányítás. Szintén a belső sávot használják az elektromos buszok, melyek teljesen automatikusan működnek.

A járdákon gyalogosan, valamint a korábban említett rollerekkel és wingletekkel lehet közlekedni. Itt is mindegyik eszköz folyamatosan kapcsolatban áll egymással, valamint az úttesten haladó autókkal, nehogy baleset történjék. Ahogy a videóban is látszik, a kisfiú winglete magától lelassul, ugyanis érzékeli, hogy egy elektromos kerekesszékkel közlekedő férfi keresztezi az útját. Ha pedig szeretnénk autóba pattanni, a telefonunk segítségével csak hívnunk kell egy használaton kívül lévő járművet, mely magától odajön, ahol várakozunk – mint a Batmanben a Batmobile.

Az egész várost természetesen hatalmas napelemek látják el energiával – hatásfokuk 2050-re nyilván megsokszorozódik –, este, illetve amikor felhőssé válik az idő, a rendszer átvált a szélerőművekre. A hatalmas parkolókban folyamatosan töltődik autónk akkumulátora, így ha ismét hosszabb útra szeretnénk menni, mondjuk a vidéki nyaralóba, akkor teljesen feltöltött állapotban ülhetünk kocsiba.

A Toyota mérnökei nem a spanyolviaszt találták fel, csak összegyűjtötték a jelenleg még gyerekcipőben járó technológiai újdonságokat, rendszerbe foglalták és továbbgondolták őket. Az általuk felvázolt vízió teljesen logikus, és ötleteik nagy része összecseng más „jövőbe látó” kutatómérnök-csapat tervével. Amit a videón láthatnak, nem utópia, tényleg képesek vagyunk ennek megvalósítására, de mint minden az életben, ez is többismeretlenes egyenlet, ahol különböző érdekek ütköznek egymással.