A nem hivatalosan Aotea-törésnek nevezett vonal északkeleti irányban, két kilométeren át húzódik a wellingtoni kikötőtől a déli külvárosokon át a központ felé – mondták a kutatók. Úgy vélik, az utóbbi tízezer évben legalább két jelentős földrengést idézhetett elő, az utolsó körülbelül 6200 éve történhetett.
Az Aotea-törés, amely a Richter-skála szerint 6,3–7,1 erősségű földrengés létrehozására képes, a Wellington régiójában található többtucatnyi földtani törésvonal egyike – olvasható az új-zélandi Geológiai és Nukleáris Tudományok Intézetének (GNS) közleményében.
Ebből a szempontból a város Isztambulhoz, San Franciscóhoz, Los Angeleshez, Seattle-hez és Tokióhoz hasonlítható – mondta Russ Van Dissen, a GNS kutatója.
Az új törésvonal nem növeli az új-zélandi főváros földrengéskockázatát. „Az Aotea okozta földrengések veszélyét már belekalkulálták a város szeizmológiai kockázatába” – mondta Van Dissen.
Az Új-Zélandi Biztosítási Tanács is közleményt adott ki, mely szerint nem valószínű, hogy a felfedezés befolyásolná a lakástulajdonosok és a vállalkozások biztosítási tarifáit.
Wellington Új-Zéland történetének legnagyobb ismert, 8,2-es erősségű földrengését 1855-ben szenvedte el, a város földrajza ekkor teljesen megváltozott, 200 métert „szerzett” a tengerből. A nagy erejű földmozgás négy ember halálát okozta.
Tavaly július óta három, legalább 6,3-es erősségű földrengést észleltek, de egyik sem okozott komolyabb károkat. Egy hasonló erejű földmozgás ugyanakkor 2011 februárjában 185 ember életét oltotta ki a Déli-szigeten, Christchurch városában és környékén.
