A villám nagy energiájú, természetes elektromos légköri kisülés, amely keletkezhet felhő és felhő, valamint felhő és a talaj között. Keletkezését a felhők vízcseppjeinek, jégkristályainak súrlódása okozza. Áramerőssége a 20-30 ezer ampert is eléri, sebessége 180 kilométer per másodperc, hőmérséklete 30 000 Kelvin (29 727 Celsius).
Mint a kutatók rámutatnak, jelenleg az Egyesült Államok területén a villámlások száma eléri az évi 25 milliót, s számításaik szerint az átlaghőmérséklet növekedése során minden 1 Celsius-fok emelkedés 12 százalékkal növeli az elektromos légköri kisülések gyakoriságát. (Korábbi becslések Celsius-fokonként 5 és 100 százalék közötti növekményt jósoltak.) Mivel az előrejelzések szerint az évszázad végéig az átlaghőmérséklet 4 Celsius-fokkal emelkedhet, a Kaliforniai Egyetem kutatói szerint a villámlások gyakorisága csaknem megkétszereződik.
„Több villámlás, több baleset” – hívta fel a figyelmet a kutatásokat irányító David Romps, aki szerint évente több száz, akár ezer ember is sérülést szenvedhet a villámlással járó zivatarok során, és növekedhet a halálos áldozatok száma is.
Az utóbbi néhány évtizedben csökkent a villámcsapás miatti halálozások száma. A 1960–70-es években még évente körülbelül száz embert sújtott halálra a villám az Egyesült Államokban, az utóbbi évtizedben évente 33 áldozatot követeltek a légköri elektromos kisülések, az idén eddig 25-en vesztették életüket.
A kutatók szerint a másik veszély az erdőtüzek növekvő gyakorisága, amelyeket az esetek felében villámbecsapódás okoz. A gyakoribb villámlások miatt növekszik a légköri nitrogén-oxidok szintje is, e vegyületeknek pedig fontos szerepük van az úgynevezett fotokémiai szmog és a savas esők kialakulásában.
