Gazdaságilag is megtérül a természeti kincsek védelme

A természeti világörökség sokkal több, mint ikonikus helyszínek listája.

A természeti világörökség helyszínei hozzájárulnak az emberi jólét, a gazdaság és a klímastabilitás fenntartásához – derül ki a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) új tanulmányából.

A jelentés szerint az UNESCO listáján szereplő természeti világörökségi helyszínek megőrzése nemcsak azért fontos, mert kivételes természeti értékről van szó, hanem sok más, köztük gazdasági szempontokból is. A tanulmány figyelmeztet arra is, hogy a védett természeti értékek megőrzéséből származó gazdasági és más előnyök csökkenőben vannak, elsősorban a természeti környezet változása és a természeti erőforrások túlzott kihasználtsága miatt.
A Német Környezetvédelmi Ügynökség által írt tanulmány az első, amely számba veszi a természeti csodák megőrzéséből származó kedvező előnyöket az emberi társadalmakra.

„A jelentés eredményei rávilágítanak arra, hogy a természeti világörökség sokkal több, mint ikonikus helyszínek listája” – nyilatkozta Tim Badman, a Természetvédelmi Világszövetség vezető munkatársa.

A listán szereplő helyszínek kétharmada fontos vízforrás, és nagyjából a fele segít megelőzni olyan természeti katasztrófákat, mint az áradások vagy földcsuszamlások. A helyszínek 90 százaléka komoly bevételre tesz szert a turizmusból és számos munkahelyet teremt.

A jelentés példaként említi a spanyol Donana Nemzeti Parkot, amely a megtermelt élelmiszerrel, a fenntartott munkahelyekkel és a turizmusból származó bevételekkel együtt nagyjából 570 millió eurót (170 milliárd forint) hoz évente a spanyol társadalomnak. A Nagy-korallzátony a halászatból közel 250 millió ausztrál dollárt (mintegy 52 milliárd forint) termel évente, és komoly bevételi forrást jelent azoknak az őslakosoknak, akik létfontosságú szerepet játszanak a zátony megőrzésében. A turizmusból származó bevétel a Nagy-korallzátony esetében évi több mint 5,2 milliárd ausztrál dollárra (közel 1100 milliárd forint) rúg.

Más természetvédelmi helyszínek tiszta vízzel látnak el olyan jelentős városokat, mint a dél-afrikai Fokváros. Indiában és Bangladesben pedig a 2200 kilométeres mangroveerdővel borított partvonal az áradások ellen nyújt természetes védelmet, amelyet egyébként csak 300 millió dolláros (közel 73 milliárd forint) befektetést igénylő infrastruktúrával lehetne kiváltani.

A bolygó klímájának fenntartásához a természeti világörökség helyszínei hatalmas mennyiségű szén megkötésével járulnak hozzá a tanulmány szerint. A trópusi övezetben található helyszínek több mint 5,7 milliárd tonna szenet tárolnak.
„A természeti világörökség részei gazdasági, társadalmi, kulturális és spirituális értelemben is gazdagítják életünket, ezért közös felelősségünk ezeknek az inspiráló helyszíneknek és értékeiknek a megőrzése a jövő generációi számára” – foglalta össze az eredményeket Beate Jessel, a Német Környezetvédelmi Ügynökség elnöke.