Két új szubatomi részecskét fedeztek fel

A két bariont nem csak súlyuk alapján tudták megkülönböztetni a fizikusok.

2014. 11. 19. 15:03
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A barioncsaládhoz tartozó két új szubatomi részecskét fedeztek fel az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) fizikusai, akik kutatásaikat a Physical Review Letters folyóirat legújabb számában ismertetik.

A barionok, amelyekhez az atommagot alkotó protonok és neutronok is tartoznak, három erős kölcsönhatással „összetartott” elemi részecskéből, kvarkból épülnek fel. Különböző kvarkok léteznek: vannak „felkvarkok” (u-kvarkok/up quark), „lekvarkok” (d-kvark/down quark), továbbá megkülönböztetnek „furcsa kvarkokat” (s-kvark/strange quark), alapkvarkokat (b-kvark/ bottom quark), más néven „szépséges kvarkokat” (beauty quark) is.

Az Xi_b és az Xi_b* barionokat a kvarkmodell jósolta meg, ám létükre az első bizonyítékokat a CERN nagy hadronütköztetőjének (LHC) egyik detektorán, az LHCb-én 2011–2012-ben végzett kísérletek során összegyűjtött adatok elemzésével lelték. Egy rokonbariont, (Xi_b*0) az LHC másik detektorán, a CMS-kísérlet keretében észleltek 2012-ben – olvasható a PhysOrg hírportálon és a CERN honlapján.

Mindkét új barion egy szépséges (b), továbbá egy furcsa (s) és egy lekvarkot (d) tartalmaz. A „nehézsúlyú” b-kvarkoknak köszönhetően tömegük a proton tömegének a hatszorosa. Az azonos összetétel ellenére azonban két különböző barionról van szó, hiszen a tömegüket nem pusztán az alkotóelemek „summája”, hanem a konfigurációja is meghatározza, minden kvark ugyanis saját belső impulzusmomentummal, spinnel rendelkezik. Az Xi_b állapotban a két könnyebb kvark spinje ellenkező irányba mutat, míg az Xi_b* esetében egy sorba rendeződnek, ennek köszönhetően utóbbi barion kissé „súlyosabb”.

A két új szubatomi részecske tömege mellett a fizikusok vizsgálták, hogy milyen gyakorisággal képződnek ezek a barionok, mennyire instabilak, és meghatározták bomlásuk egyéb paramétereit is. Az eredmények egybeesnek a kvantum-színdinamika elmélet jóslataival.

Patrick Koppenburg, az amszterdami Nikhef Intézet tudósa a kutatásokról hangsúlyozta, a mostanihoz hasonlatos vizsgálatok révén születhet meg a standard modellen túlmutató új fizika. „Az ilyen nagy precizitású kutatások segítenek majd különbséget tenni a fizika standard modellből következő hatások és a jövőben észlelt új, váratlan jelenségek között” – fogalmazott Patrick Koppenburg.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.