2014 legérdekesebb tudományos felfedezései

A most bemutatott hat felfedezés komoly hatással lehet a világról alkotott elképzelésünkre, és a jövőnkre is.

Év végi összefoglalónkat ezúttal a tudomány témakörében készítettük el. Természetesen rengeteg nagyon érdekes és fontos felfedezést, valamint kutatást publikáltak a szakemberek év közben, nem könnyű ezek közül hat plusz egyet (bizony, lesz egy nagy bukta is, ugyanis végül csalás miatt vissza kellett vonni a tanulmányt) kiválasztani, de végül megszületett az MNO 2014-es tudományos válogatása!

Megfejtette a szupervulkánok kitörésének titkát két nemzetközi kutatócsoport, amelyek szerint a gigászi robbanások akkor is bekövetkeznek, ha sem földrengés, sem más külső hatás nem váltja ki őket: elegendő hozzá az olvadt magma és az azt övező kőzetek eltérő sűrűsége.

Vulkáni kúp helyett ezek a kitörések óriási horpadályt hagynak maguk után a földkéregben, az üres magmakamrát, amely akár 100 kilométer átmérőjű is lehet. Körülbelül húsz szupervulkánt ismer a tudomány: kitörésük emlékét őrzik a Nápoly melletti Flegrei-mezők, az amerikai Yellowstone Kaldera, az indonéziai Toba-tó és az új-zélandi Taupo-tó.

A kísérlet megmutatta, hogy a szilárd kőzet magmává olvadása olyan nyomással jár, amely a magmakamra fölötti tíz kilométer vastag földkérget is képes átszakítani. A magma behatol a repedésekbe, így végül eléri a felszínt, és ahogy emelkedik, olyan hatalmas erővel tágul, hogy robbanást idéz elő – magyarázta Carmen Sanchez-Valle, a kutatás egyik résztvevője. Bővebb információt az alábbi linken találnak.

Októberben kezdték el a világ legnagyobb, mintegy harminc méter hosszú távcsövének építését Hawaii szigetén. Az űrtávcső a Földhöz hasonló bolygók után fog kutatni és az univerzum korai korszakában született csillagokat figyeli meg.

A 30 méter átmérőjű főtükröt 492 darabból állítják össze, melyeket Japánban készítenek – ezekből március végéig már legyártották az első 60 darabot. A teleszkóp építése körülbelül 150 milliárd jenbe, azaz 340 milliárd forintba kerül, ennek mintegy negyedét Japán állja. További információkat a távcsőről itt találnak.

Első ízben állítottak elő laboratóriumban olyan működőképes háromdimenziós agyszövetet, amelyet két hónapon át sikerült életben tartani. A bostoni Tufts Egyetem kutatóinak eredményei felgyorsíthatják az Alzheimer-kór és a demencia más formáinak gyógyítására alkalmas készítmények kifejlesztését, valamint elősegíthetik a legoptimálisabb módszerek kidolgozását a koponyasérülések kezelésére is. A kísérletekről az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia folyóiratában, a Proceedings of the National Academy of Sciences online kiadásában jelent meg tanulmány.

A bostoni kutatók kétfajta, különböző fizikai tulajdonságokkal rendelkező bioanyagot használtak: a selyem fehérjéiből előállított szivacsos „állványzatot", amely a jövendőbeli agy vázakánt szolgált, valamint egy lágyabb állagú gélt alkalmaztak.

Hogy szeparálják a szürke- és fehérállományt, az „állványzatot” fánk alakúra képezték, majd patkányok agysejtjeivel népesítették be. Ezt követően a fánkot megtöltötték géllel, amely a pórusokon keresztül az állványzatot is megtöltötte. Mindössze néhány nap alatt a neuronok funkcionális hálózatokba rendeződtek az „állványzat” pórusai körül, majd nyúlványaikat kiterjesztették a „fánkot” betöltő gélen keresztül, hogy kapcsolatot teremtsenek a váz túloldalán lévő agysejtekkel. A kísérlet eredményeként körülhatárolt fehérállomány képződött, amely izolálva volt az „agy” szürkeállományától. A teljes cikket itt olvashatják el.

Az Amerikai Tudományos Akadémia (National Academy of Sciences) és a brit Királyi Természettudományos Társaság (Royal Society) közös jelentése szokatlanul közérthető nyelven veszi sorba a klímaváltozás húsz tényét egyszerű kérdés-felelet formájában.

A dokumentum szerint az, hogy a melegedés üteme lassabb a 2000-es években, mint az 1990-es években volt, még nem érvényteleníti azon 150 évnyi megfigyelés eredményeit, amelyek alátámasztják a globális felmelegedés tényét. A szakemberek szerint az óceánok hőelnyelő képessége egy ideig lassíthatja a felszíni melegedést, de a hosszú távú folyamatot nem tudja megfékezni. Bővebb információt az alábbi linken találnak.

Brit kutatóknak sikerült megfejteni a vadon élő csimpánzok kommunikációjának – karmozdulatainak – jelentését: az állatok „lexikonjában” 66 karlejtés van, amellyel 19 különféle üzenetet képesek küldeni egymásnak.

Néhány csimpánzkarlejtés egyértelmű – folyamatosan azt használják egy szándék közvetítésére. A levélrágást, amikor egy csimpánz kicsiny harapásokat eszik a levelekből, például csak arra használják, hogy értésre adják szexuális udvarlásukat. Sok más jelzés azonban nem egyértelmű: a megragadással azt fejezik ki, hogy a másik hagyjon fel azzal, amit csinál, de azt is jelentheti, hogy másszon fel rá, vagy menjen el onnan.

„Ennek a tanulmánynak a nagy üzenete az, hogy van egy másik faj, amelynek értelemmel bíró kommunikációja van, azaz ez nem csak az emberek esetében egyedülálló... Végül is a csimpánzok szorosabb rokonságban állnak velünk, mint a többi emberszabású majommal, ezért van értelme annak, hogy sokféleképpen igen hasonlóak vagyunk hozzájuk” – hangoztatta Catherine Hobaiter, a tanulmány társszerzője, aki kommunikáció- és közösségimagatartás-fejlődést kutat a skót egyetemen. Ha még több karmozdulat jelentésére kíváncsi, kattintson ide!

Minden eddiginél tisztább speciális szilíciumot állítottak elő amerikai tudósok. Az angolul „silicon-28” névre hallgató anyag nélkülözhetetlen a kvantumszámítógépek fejlesztéséhez. A kvantumchipek a számítógépek egy olyan ultragyors generációját képviselik, amely kvantumbiteket tárolhat például szilíciumba ágyazott foszforatomokban. A hagyományos biteket helyettesítő kvantumbit képes egyszerre 0-t és 1-et is kódolni, ezzel pedig rendkívül összetett és gyors számításokat tesz lehetővé. Azonban az ilyen kvantumchipek csakis szilícium-28 izotópok felhasználásával működnek – a hagyományos, többnyire szilícium-29 izotópokból álló anyagok nem megfelelőek. A teljes írást itt olvashatják el.

A visszavonás érvényteleníti azt a tudományos áttörést, amely januárban világszerte nagy figyelmet váltott ki, amikor a Nature folyóiratban megjelent a tanulmány és annak több segédanyaga.

Ezekben japán és amerikai kutatók arról számoltak be, hogy olcsó és gyors eljárást fejlesztettek ki az embrióéhoz hasonló őssejt előállítására. A kísérletben újszülött egerek vérének sejtjeit külső „stressznek” (savasabb kémhatású környezetnek) tették ki és azok pluripotens sejtekké váltak. A ilyen eljárással keletkezett őssejtet a módszer (stimulus-triggered acquisition of pluripotency) nyomán STAP-sejtnek nevezik. Az új eljárás a személyre szabott gyógyítás új korszakát jelentheti, olcsóbbá, gyorsabbá és biztonságosabbá teheti az őssejtek előállítását – írták tanulmányukban.

Hamarosan kétségek merültek fel a tanulmányt illetően, és a Riken központ vizsgálatot indított, amely megállapította, hogy hamisak a tanulmány egyes részei és a valótlan adatokért a kutatás vezető szerzőjét, Obokatát terheli a felelősség. Az intézet szerint a tanulmányban feltüntetett két felvételsorozatot a DNS-töredékekről vagy manipulálta, vagy meghamisította Obokata Haruko, a központ kutatója azzal a céllal, hogy javítsák az eredmények bemutatását.

A teljes cikk itt olvasható el.